A nagy szemű szőlőhöz hasonló méretű, de annál gömbölyűbb alakú egres a fekete ribiszkéhez áll közel, és a briteknél egészen az Erzsébet korig visszatekintve népszerű gyümölcsnek számított. Hazánkban köszmétének, pöszmétének és piszkének is hívják.
Főzve és nyersen
Szezonja júniustól augusztusig tart. Az elején fényesen zöld színű, a bőrén erezett hatású és egészen kemény, fanyar ízű gyümölcs - ekkor a legjobb megfőzni, különösen jó alapanyag gyümölcslevesekhez vagy pudingok mellé egres gyümölcskrémként, esetleg gyümölcspüré formájában sült és párolt húsok mellé. Később puhább és édesebb változatai is kaphatók, gyakran sárga vagy piros színű és igencsak lédús - ezeket viszont nyersen jó enni. Néhány változatnak vékony, gyér szőre van.
Miért együk?
Víztartalma igen magas, így segíti a szervezet hidratációját, kalóriatartalma viszont igen alacsony (44 kcal/100 g). Bőven tartalmaz A-, B1- és C-vitamint és ásványi anyagokat is, így például káliumot, kalciumot, foszfort. Pektintartalma is magas, könnyen készíthetünk belőle lekvárt, dzsemet is. Segíti emésztésünket és kedvező hatással van szívünkre, vesénkre, májunkra is. A népgyógyászatban gyulladásos panaszok esetén is javasolják. Ugyanakkor túlzott mértékű fogyasztása hasmenést is okozhat.
Elkészítése
A tetejét és az alját leszárazzuk (konyhai ollóval mindegyik szemről lenyisszantjuk a szárát és a virágos végét), majd megmossuk. Ha úgy tervezzük, hogy szitán áttörjük a megfőtt bogyókat, akkor nem kell leszárazni.
+1 recept: Egresszörp
2 kg érett, édes egrest a fenti módon megtisztítunk, majd egy nagy tálba tesszük, hozzáadunk 50 dkg nyírfacukrot, 25 dkg mazsolát, és botmixer segítségével összezúzzuk. Egy citromot felszeletelünk és hozzáadjuk, majd egy napig érni hagyjuk. Másnap üvegekbe töltjük, és száraz dunsztba tesszük.
Forrás: házipatika.com