Az emberek nagy része rosszul méri fel, hány kalóriát lapátol magába egy étkezés alkalmával, pláne, ha előtte sportol is - állapította meg egy amerikai kutatás. A kísérletben résztvevők, egy kiadós testedzést követően, akár 2000 kalóriát is tévedtek - vagyis közel annyit, amennyi egy ülő foglalkozású, középkorú ember egész napi energia igénye.
Kisérlet
A kutatást vezető professzor emellett azt állítja, esélyünk sincs a fogyásra, ha rosszul választjuk meg a tányér, és a kanál méretét. Brian Wansink ennek igazolására, a Cornell Egyetemen fagylaltozni hívta meg kísérletének alanyait. A táplálkozástudományi tanszékének 85 hallgatója, végzős diákját és oktatója véletlenszerűen kapott kisebb vagy nagyobb fagylaltos kelyheket, és különböző méretű gombócokat. A résztvevőket megkérték, becsüljék meg, mennyi fagyaltot raktak a tányérjukra, majd a kutatók pontosan megmérték az adagokat. Kiderült, hogy azok, akik nagyobb kelyhet kaptak, 31 százalékkal több fagyit vettek maguknak, mint a kisebb kehelyből nassolók - anélkül, hogy észrevették volna.
A méret a lényeg
Egy másik, a prof által levezényelt kísérletben a résztvevők "feneketlen tányérból" kanalazták a levest, így másfélszer annyit ettek, mint azok, akiknek normális tányérban szervírozták. Természetesen nem tudták, hogy a tányér manipulált, így meg voltak győződve arról, hogy normális adagot fogyasztottak.
A professzor kísérleteiből az is kiderült, annak sincsen jelentőssége, finom-e az, amivel kínálnak bennünket. Az amerikai táplálkozáskutató ennek bizonyítására kéthetes pattogatott kukoricát osztott ingyen egy külvárosi moziban. Annak ellenére, hogy az emberek tudták, nem friss a csemege rendesen belaktak belőle, minél nagyobb volt a zacskó, annál többet tömtek magukba.
Brian Wansink mindezekből arra következetett: a méret a lényeg - minél nagyobb az adag, annál többet eszünk meg. A professzor úgy véli: tulajdonképpen fogalmunk sincs arról, hogy mennyit kellene ennünk, ezért viszonyítási pontokat keresünk. Ilyen viszonyítási pontokként szolgálhatnak az adagok: így eszünk-iszunk egy tányérnyit, pohárnyit, palacknyit, vagy doboznyit. Ráadásul minél nagyobb az ételmennyiség, annál nehezebb az embernek megbecsülni, mekkora lenne a megfelelő adag: az egészséges mennyiség túl kevésnek tűnik ahhoz képest, amihez hozzászoktunk.
Koncentrálj!
Persze a nagy tányér nem minden, evésre ösztökél a gusztusos tálalás, de a fantáziadús elnevezés is. Lassan köztudott az is, hogy a bőséges választék is növeli az étvágyat, egy svédasztalos reggelinél a legtöbben többet esznek, mintha porciózva kapnák az ételt.
Javítja az étvágyunkat az is, ha valaki jóízűen falatozik a szemünk láttára, állítólag mintegy 20%-kal többet eszünk, ha valaki "kedvet csinál hozzá."
Wansink professzor arra is figyelmeztet: aki elvonja saját figyelmét a táplálkozásról, mondjuk a tv-vel, vagy olvasással, észre sem veszi, mennyit is eszik valójában. Aki tehát nem szeretne túl sokat enni, az kicsi tányérból, kevés fajta élelmiszert fogyasszon, lehetőleg csak az evésre koncentrálva.
A tálalás a séf védjegye
Vigyázni kell az éttermékkel is: egy "átlag adag" 6-700 kalória, egy levessel, esetleg egy pohár sörrel, vagy borral, már meg is ettük a napi bevitel felét, kétharmadát. Ezzel a megállapítással Benke László mesterszakács is egyetértett. Laci bácsi a tálalással kapcsolatban is adott néhány megszívlelendő tanácsot.
Így lesz több a kevesebb
"Ha szeretnénk a 'sok' látszatát kelteni, és voltaképpen csak keveset tálalni, szellősen rendezzük el az ételt a tányéron. Vágjuk több szeletre a húst, készítsünk talapzatot köretből, salátából - javasolja a szakember. Laci bácsi szerint ugyanis az ember a szemével táplálkozik először, mivel "a jó étel olyan, mint egy szép asszony."
"A tálalás a séf névjegye" - foglalja össze."Egy zsíros kenyeret is lehet szépen tálalni, míg a legfinomabb bélszínt is az asztalra adhatjuk pocsék külsővel.Inkább az előbbihez lesz kedve, még a legfinnyásabb ízlésű ínyencnek is."
Laci bácsi szerint is nagy szerepe van az adagoknak. "Magyarországon fél liter egy adag leves, míg Franciaországban egy sokkal kisebb csésze a mérce" - mondja, majd arról beszél, hogy a hagyományos magyar ételeket is el lehet készíteni egészségesebb, kevésbé kiadós formában.
A fittek is rosszul saccolnak
De vajon hogyan dönthető el, hogy sokat, vagy keveset szedtünk? Hiszen mégsem mászkálhatunk mérleggel, és kalóriatáblázattal a zsebünkben. És vajon tisztában van-e az átlagember azzal, hogy mennyi kalóriára van szüksége? Erre a kérdésre egy edzőteremben kerestük a választ, ahol néhány fiút és lányt kérdeztünk meg. Valószínűleg a helyszínnek is köszönhetően, legtöbben helyesen mérték fel a napi kalória igényüket. Amikor azonban néhány élelmiszer - kenyér, csirkemell, rizs, krumpli, csoki - kalóriatartalmára voltunk kíváncsiak, a megkérdezettek fele rossz válaszokat adott. A legrosszabbul a csoki energiatartalmát saccolták meg, az édességet, majdnem mindenki "lightosabbnak" gondolta, mint amilyen valójában.
Egy kiló - 7000 kalória
Könnyen kifuthatunk tehát a napi keretből, hiszen nem is olyan nehéz túlzásba vinni a kalória bevitelt.
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint nem tanácsos az ösztöneinkre hallgatni. Antal Emese szerint, ahogy az olvasást és az írást megtanuljuk, úgy kell a táplálkozást is megtanulni. Ráadásul az idő múlásával egyre jobban kell figyelni az extra falatokra, hiszen minél idősebb az ember, annál kevesebb kalóriát igényel.
"30-35 éves kor után kezd csökkeni az energia szükséglet, és 70 év fölött már akár 70 %-a is lehet az eredetinek."
De az sem mindegy, hogy egy titkárnőről, vagy egy nehéz fizikai munkát végző férfiról van-e szó: míg egy 30 év fölötti, ülőmunkát végző hölgynek 2000-2500 kalóriára, addig - mondjuk egy fiatal bányásznak akár 6-8000 kalóriára van szüksége naponta. Jó hír viszont, hogy nincsenek tiltólistás élelmiszerek - mindent szabad, csak ésszel. A mértéktelenség egyébként viszonylag hamar megmutatkozik - ha naponta csak 500 kalóriával, (tehát mondjuk 10dkg csokival) többet eszünk, mint kellene, akkor két hét múlva már egy teljes kilóval súlyosabbak leszünk. Hasonlóképpen működik a fogyás is: tehát 7000 kalória jelent egy kilót - de aki próbálta már leadni tudja, felszedni lényegesen könnyebb. A fokozatosság viszont nagyon fontos: a tartós, egészséges fogyási ütem hetente 0,5- 1 kg. Azt is érdemes szem előtt tartani, amit a legtöbb fogyókúra a szánkba rág: több kisebb adagban vegyük magunkhoz a táplálékot, így megakadályozható, hogy hirtelen megugorjon, majd leessen a vércukorszint.
És hogy miért eszünk többet, mint amennyi egészséges lenne? A dietetikus szerint pszichés okai is vannak. "Ebben akár a szülők, a nagyszülők is hibásak lehetnek, akik erőltetik az evést, és - akár jutalommal is - arra ösztönzik a gyereket, hogy egy morzsa se maradjon a tányéron. Ebből alakulhat ki, hogy felnőtt koriban is "sajnáljuk meghagyni" az ételt"-fejezi be a szakember.
Fuss le egy vajas kenyeret!
A már említett edzőteremben Gábor, aki személyi edzőként is dolgozik, arról beszélt, hogy hiába minden, ha "becsapjuk magunkat". "Tipikus hiba, amikor valaki csak sétál a futógépen, vagy újságot olvas a lépcsőzőn. Az edzést szívvel lélekkel kell csinálni, a mozgásra, az izmok munkájára koncentrálva. Nagy butaság, ha az ember kampányszerűen kipróbálja az összes gépet, aztán napokig nyögdécsel az izomláztól. Nem felesleges luxus kikérni a szakember tanácsát" - mondja a tréner.
A gépek kalóriaszámlálói Gábor szerint inkább csak tájékoztató jellegűek, még akkor is, ha pontosan megadjuk a paramétereinket. "Senki se keseredjen el, amikor kiderül, hogy 20 perc lassú kocogás egy vajas kenyérnyi kalóriát égetett el" - teszi hozzá. "Érdemes kitartani - a lényeg ugyanis a rendszeresség."
Mit kell tennem, ha cukorbeteg lettem? A tennivalókról itt olvashat: a cukorbetegség kezelése
Forrás: www.origo.hu/noilapozo
