influenza
Az influenzáról általában
Az influenza elnevezés az olasz "befolyásolni" szóból ered. Influenzaszerő tüneteket mutató megbetegedést már Krisztus elıtt 412-ben leírt Hippokratész, de az influenzavírust csak 1933-ban fedezte fel egy angol kutatócsoport.
Az új típusú H1N1 influenza meghatározása
A H1N1 (eleinte a médiában fıként „sertésinfluenzaként” említett) vírus egy új, emberi megbetegedést okozó influenzavírus. Ezt az új kórokozót emberben elıször az Egyesült Államokban mutatták ki 2009 áprilisában. Késıbb más országokból, többek között Mexikóból és Kanadából is jelentettek megbetegedéseket. Ez a vírus emberrıl-emberre terjed, feltehetıen cseppfertızéssel ugyanúgy, ahogyan a szokványos, szezonális influenzát okozó vírusok. Ezt a vírust gyakran sertésinfluenzaként emlegetik, mert a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a kórokozó számos génje módfelett hasonló az észak-amerikai sertésekben szokványosan elıforduló influenzavírusokéhoz. További vizsgálatokkal azonban megállapították, hogy ez az új vírus igencsak különbözik az észak-amerikai disznóállományban általában cirkuláló kórokozóktól.
Az influenza meghatározása
Az újabban megjelenı influenzavírus-törzsek kapcsán az elmúlt években az orvostudomány, a közvélemény és a sajtó egyaránt mind többet foglalkozott az emberiséget fenyegetı lehetséges influenza- világjárványokkal.
A pandémiák(világjárvány) története
Mi is az a influenza pandémia, és miért kell vele foglalkozni?
A történelem folyamán többször leírtak olyan nagyobb influenzajárványt, amely az egész világon végigsöpört, a lakosság nagy részét érintette és nagyon magas volt a morbiditási-mortalitási rátája. Az elsı influenza-világjárványt 1580-ban jegyezték le, majd 1889-ben (H3 vírus) és 1957-ben volt világjárvány (H2N2 vírus), az eddigi legutolsó pedig 1968-ban zajlott (Hongkong, H3N2 vírus). Közülük leginkább a legmagasabb halálozási rátát mutató 1918-19-es (H1N1 vírus), úgynevezett spanyolnáthát vizsgálták tudományos csoportok kutatói.
Becsléseik szerinte járvány során világviszonylatban 500 millió ember fertızıdött meg influenzavírussal, az infekció közel 50 millió ember halálát okozta . Kimutatták, hogy a magas halálozás nemcsak maga a vírusinfekció, hanem a másodlagos szövıdmények (például bakteriális tüdıgyulladás) következménye is volt. A vírust az 1930-as években fedezték fel. Taubernberger és munkatársai 1995-ben a vírus komplett nukleotidszekvenciáját is meghatározták, ennek alapján rekonstruálták a szezonális (minden évben/szezonban elıforduló) influenzavírus génszekvenciáját egy Alaszkában talált katona megfagyott holttestébıl kimetszett szövet vizsgálata alapján.
A H1N1 influenza
Idén az úgynevezett új típusú influenza megjelenése kapcsán ismét fókuszba került a pandémia és a felkészülés témája. Egyre több ország készít pandémiás tervet a járvány kialakulását követı járványügyi intézkedések megszervezésének, az egészségügyi intézmények felkészülésének és az antivirális gyógyszerek készletezésének összehangolására.
Az új H1N1 influenza emberek körében való megjelenése
Április végén az Amerikai Egyesült Államokban, pontosabban Dél-Kaliforniában jelent meg elsıként az új H1N1-es vírus. Ezt követıen a kórokozó csoportos megbetegedéseket okozott Mexikóban és Észak- Amerikában, Kanadában, pár nap múltán pedig megjelent Új-Zélandon, Európában és Ázsiában is. A fertızések alakulását az Egészségügyi Világszervezet folyamatosan figyelemmel követi, az új adatokat naponta nyilvánosságra hozzák.
Az új H1N1 vírus emberek közötti terjedése
Az amerikai járványügyi hivatal, a CDC megállapítása szerint az új H1N1 vírus ragályos, és emberrıl- emberre terjed. Egyelıre azonban még nem ismert, hogy mennyire könnyen terjed a vírus az emberek között. Feltételezik, hogy a H1N1 vírus ugyanúgy fertız, mint a szezonális influenza. Jelenleg az emberrıl-emberre terjedı fertızés okoz csoportos megbetegedéseket. A hatóság jelenlegi álláspontja szerint a terjedés tekintetében ennek a vírusnak a tulajdonságai azonosak a hagyományos infuenzavírusokéval. A szezonális influenza esetében vizsgálatok kimutatták, hogy a betegek a tünetek jelentkezése elıtt már egy nappal fertızıképessé válhatnak, és ez, a megbetegedésük után akár hét napig is fennállhat. A gyermekek – különösen a kis-gyermekek – akár hosszabb idın keresztül is fertızhetnek.
Tudnivalók az új influenza betegségről
A szezonális influenzához hasonlóan súlyos megbetegedések, sıt halálesetek is elıfordultak a vírusfertızés következményeként. Egyelıre még nem ismert, hogy az általános népességben mennyire bizonyul súlyosnak a vírusfertızés hatása. A járványügy a megfertızıdött egyének orvosi kórelızményének tanulmányozásával igyekszik kideríteni, hogy vajon egyesek esetében fokozott-e a vírus okozta fertızıdés, a súlyos megbetegedés, vagy a kórházi beutalás kockázata. Szerológiai vizsgálatok alapján Dél-Amerikában az új típusú influenzás esetek egyharmada teljesen panasz- és tünetmentesnek bizonyult.
Az új típusú H1N1 influenzatörzs világmérető járványt okozott
A vírus terjedésének elemzése azt mutatja, hogy a betegség terjedésének üteme hasonló a korábbi világjárványok idején tapasztaltakhoz, és emberrıl emberre ugyanolyan mértékben terjed (reprodukciós ráta 1,2-1,6), mint a szezonális influenzavírusok (reprodukciós ráta 1,2). Jelenleg a fertızések üteme alapján az új vírustörzs a súlyos szezonális influenzát okozó és az enyhe pandémiát okozó törzs között
helyezkedik el, azonban nehéz megmondani, hogy az ıszi-téli hónapokban ez hogyan fog alakulni. A statisztikákban is megjelenı betegszámok a valós megbetegedések töredékét képezik, mert aránylag sok a tünetmentes vírusfertızés, illetve nem minden beteg jelentkezik orvosánál. Az új vírustörzs nagyobb arányban érinti a gyermekeket, fiatal felnıtteket (átlagéletkor 20-25 év), ami szezonális influenza esetében szokatlan.
H1N1 influenza tünetek
Az új H1N1 influenzavírus fertızés tünetei hasonlóak a szezonális influenzáéhoz – többek között láz, köhögés, torokfájás, orrdugulás vagy -váladékozás, izomfájdalom, fejfájás, borzongás, hidegrázás és kimerültség érzés jelentkezhet. Az új H1N1 vírussal megfertızıdött betegek jelentıs hányada hasmenésrıl és hányásról is beszámolt. Bár jelenleg még nem ismert, hogy mely csoportokat fenyegeti nagymértékben az új H1N1 influenza, lehetséges, hogy ezek azonosak a szezonális influenza fokozott kockázatának kitett betegcsoportokkal. A szezonális influenza fokozott kockázattal jár a 65 éves vagy idısebb, illetve az 5 évesnél fiatalabb betegeknél, terhes nıknél, idült betegségekben (pl. asztmában, cukorbajban, vagy szívbetegségben) szenvedıknél életkortól függetlenül és immunszupprimált (immunoszuppresszív szereket szedı vagy HIV fertızött) betegek esetében.
H1N1 influenzafertızés gyanús betegek teendői:
- A tünetek jelentkezésétıl számított 7 napig, vagy ha ez elıbb következik be, 24 óra tünetmentesség elérésig maradjon otthon és tartsa magát távol másoktól, nehogy megfertızze ıket.
- Értesítse a munkaadóját!
- Lépjen érintkezésbe a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal, vagy kezelıorvosával
- Mielıtt felkeresné a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot vagy kezelıorvosát, tájékoztassa ıket, hogy
- nem kizárt az influenza-expozíció lehetısége!
- Ne utazzon, kivéve, ha ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egészségügyi ellátáshoz jusson!
- A lehetı legnagyobb mértékben kerüljék mások társaságát!
- Pihenjen sokat!
- Fogyasszon tiszta folyadékot (vizet, szőrt húslevest, sportitalokat, csecsemıknek készült ízesített
- elektrolit oldatokat), hogy elkerülje a kiszáradást!
- Takarja el az orrát/száját köhögéskor és tüsszentéskor! A használt papírzsebkendıt dobja a
- hulladékgyőjtıbe. Gyakran mossa meg a kezét szappanos vízzel, ill. tisztítsa meg alkoholos törlıvel
- legfıképpen, ha papír zsebkendıt használt, vagy ha a kezébe köhögött/tüsszentett! Ne érintse a szemét,
- orrát, vagy száját, mert ezzel is terjesztheti a kórokozókat.
Forrás: munkaorvos.hu
MUNKAORVOS KFT. 1148 Budapest, Fogarasi út 5. Tel.:383-61-15