A stroke - köznapi nyelven gutaütés vagy szélütés - kialakulásának legnagyobb rizikótényezője a magas vérnyomás, így ennek fényében nem meglepő, hogy a stroke-ot elszenvedett betegek 75 százaléka hipertóniás. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy már 20 Hgmm-es vérnyomás-csökkentéssel 50 százalékkal kisebb lenne a halálos kimenetelű szív- és érrendszeri betegségek bekövetkeztének esélye.
Az okok az érben keresendők
Mivel a stroke mögött az agyi vérkeringés zavara áll, nem nehéz felfedezni a szélütés és a magas vérnyomás között feszülő kapcsolatot. Bár az agy ingadozó vérnyomás esetén is képes folyamatosan biztosítani a működéséhez szükséges véráramlást, hosszútávon azonban sem a tartósan alacsony, sem a tartósan magas vérnyomás nem tesz jót az őt ellátó ereknek.
A magas vérnyomás gyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, ami a stroke-ért leginkább felelőssé tehető rizikótényező az ismert kockázatok mellett (dohányzás, cukorbetegség, túlzott alkoholfogyasztás, droghasználat, magas koleszterinszint, elhízás, mozgásszegény életmód, fogamzásgátlók használata).
Az életkor előrehaladtával és a tartósan magas vagy ingadozó vérnyomás mellett az erek veszítenek rugalmasságukból, és a verőerek károsodása is elkerülhetetlen. Az ér saját vérellátása romlik, ezért az érfalban elhalások, lerakódások, üregek keletkeznek.
Kétféle stroke - a vérnyomás a ludas0
A hipertónia hátulütője, hogy magas vérnyomás esetén sokkal nagyobb valószínűséggel képződnek a szervezetben vérrögök, amik szintén a stroke "malmára" hajtják a vizet. A gutaütést okozhatja vérrög vagy a már jelentősen beszűkült erek faláról leváló lemezkék, ebben az esetben agyi infarktusról beszélünk (vérhiányos stroke).
A stroke másik fajtája az ún. vérzéses stroke, ami mögött szintén a magas vérnyomás "áldásos" tevékenysége áll. Agyvérzés esetén az erek megrepedhetnek, vér szivárog az agyba, és ez esetben az agyállomány a koponyán belüli vérzés miatt károsodik. Az agyállománnyal közvetlenül érintkező vér irritálja a szöveteket, a hegképződés pedig a későbbiekben epilepszia forrása is lehet.
A vérzéses stroke tünetei megegyeznek a vérhiányos szélütésre jellemző szimptómákkal, féloldali bénulás, féloldali érzészavar és érzéskiesés, beszédzavar, beszédképtelenség, látáskárosodás jelentkezhet a betegnél.
A fentiek tudatában kulcsfontosságú a lehető legkorábban hatékonyan csökkenteni a vérnyomást, hogy kivédhessük ezeket a visszafordíthatatlan károsodásokat, esetleges érkatasztrófákat, illetve az ennek következtében fellépő maradandó fogyatékosságot, ami a stroke-on átesett betegek harmadát ágyhoz köti és állandó ápolásra "kárhoztatja".
A szélütés kialakulásának esélyeit ugyancsak csökkenteni tudjuk a dohányzás elhagyásával, megfelelő zsír- és sószegény táplálkozással, a hétköznapokba beiktatott testmozgással és rendszeres orvosi ellenőrzéssel.
Kiss Verus
Forrás: HáziPatika.com
