Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt
Terhességi diabétesz: anyagcserezavar
Régóta ismert, hogy a várandósság elősegíti a lappangó cukorbetegség kifejlődését. Az állapot kialakulásának hátterében jórészt az áll, hogy elsősorban a méhlepény által termelt egyes diabetogén hormonok hatására a terhesség folyamán a szövetek kevésbé lesznek érzékenyek az inzulinra. Mivel így az inzulin nem tudja megfelelő módon kifejteni a hatását, vagyis a glukózt a sejtekbe bejuttatni, ezért a vércukorszint megemelkedik. Az utóbbi évek klinikai tapasztalatai arra utalnak, hogy a terhesség várható kimenetelét elsősorban az anya anyagcsere-állapotának minősége határozza meg.
A terhességi diabétesz rizikótényezői
A cukorbetegséggel szövődött terhesség mind az anyának, mind a születendő gyermeknek bizonyos fokú rizikótényezőt jelent a várandósság alatt és a későbbiekben is. Ezért van nagy jelentősége a terhesség 24-28. hetében megejtett szűrésnek. A szűrést egységesen, az ide vonatkozó szakmai irányelvek alapján standardizált módon, 75 g szájon át bejuttatott szőlőcukor (glukóz) alkalmazásával végzik el, 2 óra elteltével pedig megmérik a vércukor értéket, valamint előzőleg az éhgyomri értéket is. Abban az esetben, ha az éhgyomri vércukorérték nagyobb vagy egyenlő mint 7,0 mmol/l (vénás vérből vizsgálva), vagy a terhelés utáni 2 órás érték nagyobb vagy egyenlő mint 11,1 mmol/l, akkor megállapítható a terhességi diabétesz. Ha az éhgyomri vércukor érték 7 mmol/l alatt van és a terhelés után 7,8 mmol/l és 11,1 mmol/l közé esik, abban az esetben csökkent glukóztoleranciáról van szó, ami a szénhidrát-anyagcsere enyhébb fokú elváltozását jelenti.
Terhességi diabétesz: szülést követően
A szülést követően az anyák vércukorértékeinek ellenőrzését minden esetben elvégzik, hogy a továbbiakban milyen gyógykezelésre lesz szükségük. Később a szénhidrát-anyagcsere állapotot is újra ellenőrzik, illetve nyomon követik.
Az egészséges népességhez viszonyítva 3-4-szeres a szülést követő 5-15 éven belül a diabétesz kialakulásának veszélye azon nők körében, akiknél terhességi cukorbetegség állt fenn. Ennek esélye csökkenthető a kordában tartott testsúllyal és a rendszeres testedzéssel.
A terhességi cukorbetegség kezelésének alappillére a megfelelő diéta, és ha amellett étkezést követően a vér cukortartalma egy bizonyos értéket meghaladja (7 mmol/l), akkor inzulin is szükséges, ami az anyák kb. 20 százalékát érinti.
A terhességi diabétesz diétás kezelése
A diagnózis megállapítását követően az anya állapotához és egyéni szükségleteihez igazodó, személyre szabott étrend meghatározása az első feladat. Az étrend mindennapi összeállításához szükséges útmutatásokkal a gyógyító team tagjai közül a dietetikus látja el az anyát, aki az orvossal együtt a terhesség során folyamatosan felügyeli az előírtak betartását.
A diéta célja az anya és a magzat számára szükséges energia és tápanyagok biztosítása a normális vércukorszint elérésével, illetve megtartásával, az anyagcsere állapotának egyensúlyban tartásával úgy, hogy az étrend a magzat megfelelő súlygyarapodását és fejlődését biztosítani tudja.
A diéta energiatartalmának testre szabottnak kell lennie, ami függ az életkortól, a testsúlytól, a magasságtól, az anyagcsere állapotától, a fizikai aktivitás mértékétől és a terhesség időszakától. Eszerint normál testsúly esetén általában a napi energiaigény 1800-2500 kcal között ideális. Ha azonban az anyának súlyfeleslege van, akkor kisebb mértékű energia bevitelére lehet szüksége, de ekkor sem lehet 1500 kcal alatti.
Terhességi diabétesz diétája
Az optimális étrend alapelvei nagyon hasonlítanak az egészséges táplálkozásra, miszerint az étrend gerincét az értékes gabonafélék, illetve a bőségesen fogyasztott zöldségek, gyümölcsök alkotják. Ez egészül ki sovány húsfélékkel, hallal, tejtermékekkel, valamint hüvelyesekkel, tojással, olajos magvakkal. Nagy hangsúlyt kell fektetni az étrend megfelelő változatosságára és a kiegyensúlyozott, napi 5-6-szori étkezési ritmus kialakítására. A gyakori étkezéssel mérsékelhető a vércukor-emelkedés. Kivételt képez, ha extragyors hatású inzulint kap az anyuka, mert akkor elégséges lehet a 3-szori étkezés is.
Egyénre szabott diéta
Az étrendből nem hiányozhat a szénhidrát, sőt a magasabb élelmirost-tartalmú összetett szénhidrátok, illetve az úgynevezett alacsony glikémiás indexű táplálékok sem (szénhidrátból a napi energiabevitel 50-55 százalék). Az ajánlott szénhidrátforrások a teljes őrlésű lisztből készült kenyérfélék, natúr gabonapelyhek, egyéb teljes értékű gabonafélék, száraz hüvelyesek. Az egyes étkezéseknek meghatározott szénhidráttartalmúnak kell lenniük, amelyet alapvetően a kezelés módja, illetve az egyéni szükséglet szab meg. Inzulinkezelés mellett az egyensúlyi anyagcsere-állapot biztosítása érdekében az étkezések időpontját és szénhidráttartalmát összhangba kell hozni a várható inzulinhatással. Az inzulinkezelés korszerű (intenzív) módszereivel enyhíteni lehet az étrend szigorú szabályait, azonban ilyen esetben sem mellőzhető az elfogyasztott ételek szénhidráttartalmának mérése, illetve a szemmértékkel való becslés. Az intenzív inzulinkezelési módszer minimális kockázattal történő és sikeres alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a páciens a saját anyagcseréjének irányításához, ezen belül az ételek szénhidráttartalmának megbecsüléséhez, az egy-egy étkezéshez szükséges gyors hatású inzulin adagjának megítéléséhez megfelelő ismeretekkel rendelkezzen. Ezeket részben könyvekből, speciális tanfolyamokon, illetve az orvossal, dietetikussal történő konzultációkon szerezheti meg. További feltétel a vércukor rendszeres, napi 3-5 alkalommal történő mérése, valamint a különféle szénhidráttartalmú ételek glikémiás indexének ismerete. A százalékban kifejezett glikémiás index azt jelenti, hogy egy adott elfogyasztott táplálék milyen mértékben emeli meg a vércukor-szintet a szőlőcukorhoz viszonyítva.
Ha már cukorbeteg vagy, olvasd el, mit tehetsz állapotod kezelésére: A kettes típusú cukorbetegség kezelése.
Forrás: házipatika.com
