An Pan tanársegéd és munkaetársai a Saw Swee Hock Nemzeti Egyetemen három, a Harvadon végzett vizsgálat, a Health Professionals Follow-up Study, a Nurses' Health Study és a Nurses' Health Study II keretében vizsgált 149.000 amerikai férfi és nő kérdőíves táplálkozási felmérését elemezte. A vizsgált szermélyek 4 éven keresztül szolgáltattak adatokat étkezési szokásaikról. E négy év alatt közöttük 7.500 új 2-es típusú diabétesz lépett fel.
A vizsgálat fő következtetése: azon személyek között, akik naponta a szokásoshoz képes fél adaggal több sertés vagy/és marhahúst fogyasztottak 48%-kal lett több a cukorbeteg, mint a kevesebb „vörös” húst fogyasztottak. Azon egyének között, akik időközben elhagyták a sertés- és marhahús fogyasztást, 14%-kal kevesebb lett cukorbeteg. A vizsgálat értékét számosan megkérdőjelezték. Egy biztos, hogy a nagymennyiségű sertés- és marhahús fogyasztás előnytelen az egészségre, szemben a baromfi és hal fogyasztással. Az amerikaiak igen nagy mennyiségű, személyenként és évente több mint 82 kg marha- és sertéshúst fogyasztanak, ami naponta közel negyed kg-ot tesz ki. Ezzel rendkívül megnövelik a telített zsíros bevitelét és az energia-bevitelt. Ilyen nagy mennyiségű hús mellett nem marad hely a tányéron a zöldségek és saláták számára, tehát mindenképpen kívánatos legalább felér redukálni a „vörös” húsok fogyasztását. (Fentiek tükrében végképp elítélendő az a sok helyütt még ma is élő hazai „diétás” gyakorlat, mely szerint szénhidrát helyett a cukorbeteg „húst hússal” fogyasszon – a referáló megjegyzése).
