A fruktóz eddig a legnagyobb karriert az Egyesült Államokban futotta be, ahol 30 év alatt fogyasztása mintegy 400-szorosára nőtt: rengeteg élelmiszerbe keverték bele a cukor helyett tiszta fruktóz vagy kukorica szirup (fele fruktóz, fele glukóz) formájában. Klinikai vizsgálatok már korábban kimutatták nem egyértelmű előnyeit, pl. főként férfiakban nagymértékben emeli a vér triglicerid szintjét.
Újabb vizsgálatok sorozatosan igazolják a fruktóz fogyasztás kedvezőtlen hatásait: emeli a triglicerid szintet, fokozhatja az elhízást, növelheti a húgysav szintet és vesekövességet okozhat, mindezen hatások összegzéseként gyorsíthatja az érelmeszesedés kifejlődését, melyet önmagában a cukorbetegség fennállása is felgyorsíthat. James Rosenzweig a Bostoni Egyetem kutatója foglalta össze legutóbb a fruktóz mindezen káros hatásait, melynek nyomán az Amerikai Diabetes Társaság (ADA) nem javasolja a fruktóz bármely diétában történő alkalmazását, ugyanakkor hangsúlyozza a gyümölcscukrot tartalmazó gyümölcsök rendszeres fogyasztását a diabétesz diéta keretében. (Itt is ki kell emelni, hogy önmagában semmi nem jó és nem rossz: minden a mértéktől függ. Aki eddig időnként fruktózzal sütött süteményt, ezt a későbbiekben is megteheti, de egyszerre ne fogyasszon nagyobb mennyiséget belőle, viszont a teát, kakaót, kávét ne fruktózzal, hanem mesterséges tablettás vagy folyékony édesítőszerrel édesítse – a referáló megjegyzése).
A gyümölcscukor nem ajánlott a cukorbetegeknek
Az elmúlt két évtized során hazánkban is egyre nagyobb szerephez jutott a gyümölcscukor (fruktóz) a cukorbetegek diétájában. Előnyös tulajdonságai: édesebb, mint a répa- vagy nádcukor (szaharóz), jelentősen lassabban emeli a vércukor szintjét, lebomlásához nincs szükség inzulinra, mivel a májban közvetlenül alakul át glikogénné és trigliceriddé, nincs semmilyen gyomor-bélhuzami mellékhatása – szemben a cukoralkoholokkal (szorbit, mannit, maltit, xilit).