Az igazság a cukorfüggőségről

 

 

 

 

Ha azt mondjuk, nem tudunk élni a napi fánkunk nélkül, valóban "cukorfüggők" vagyunk? A válasz összetett. A megvonás mintája és a nagy evés-ivás - nem a cukor maga - függőségszerű hatáshoz vezethet. Sőt, a cukor ugyanolyan "jóérzés" hatással van az agyi hormonokra, mint az utcai drogok. Senki nem állítja, hogy a cukor ugyanaz, mint a heroin, de mégis össze tudja zavarni az agyat és a szervezetet.

 

 

A cukor az agyunk minden egyes sejtjének az üzemanyaga. Amikor a cukros ételeket túltöltjük, az módosíthatja az agynak azt a részét, amely ellenőrzi, mennyit eszünk. Laboratóriumi vizsgálatok során a patkányoknál, amelyeket cukorral beetettek, olyan agyi elváltozások voltak, mint akik éppen leszoknak a drogról. Az emberek esetében elég a tejturmix képét látni, hogy olyan agyi hatás álljon elő, mint amilyen a drogfüggőknél látható.

 

 

Bárki ehet cukros ételeket egészségtelenül, de ez még nem jelenti azt, hogy cukorfüggő lenne. De, ha valaki elveszíti a kontrollt, és többet eszik annál, mint amennyit szándékozott, vagy rosszul érzi magát attól, hogy kihagyja a napi szokásos süteményét, akkor már résen kell lenni. Ezek ugyanis az alacsony vércukor tünetei, amely párosulhat remegéssel, szédüléssel is, és még több édesség után kutatunk, hogy újra magas legyen a cukorszintünk. 

 

De nem csak a cukor fogyasztása válthatja ki ezt a hatást. Ha azt gondoljuk, hogy nem vagyunk édesszájúak, de vágyunk a bagelre, a csipszre és a sült burgonyára, akkor sem jobb a helyzet. Ezek a keményítőtartalmú ételek ugyanis összetett szénhidrátok, amelyeket a szervezet egyszerű cukorra bont. A keményítőtől ugyanúgy meglódul, illetve lezuhan a vércukorszint, mint a cukortól. Tehát a fehér rizs, a fehér liszt, a burgonya, valamint a fehér kenyér, a perec, a sós keksz és a száraz tészta szintén problémákat okoz.

 

 

A cukorelvonó diéták arra buzdítanak, hogy kerüljünk minden édességet, hogy a szervezet megtisztuljon a cukortól. Ez az összes gyümölcsöt, tejterméket és finomított gabonát jelenti. De az étrend ilyetén való megváltoztatása túl drasztikus ahhoz, hogy be lehessen tartani. A változtatások ráadásul, amiket megteszünk, csak rövidtávon hozhatnak sikert, de az idő múlásával visszavezetnek a régi szokásokhoz. Inkább lépésről-lépésre alakítsuk ki új szokásainkat, amelyben az alábbiak megfelelő útmutatással szolgálhatnak.

 

 

Próbáljunk meg minden héten egy édes ételt elhagyni az étrendünkből. Mellőzzük például a desszertet vacsora után, vagy csökkentsük a cukrot a kávénkban, és idővel már egyáltalán nem érezzük szükségesnek a cukor ízét. Együnk minél több gyümölcsöt és zöldséget, és igyunk több vizet. Használjunk kevesebb feldolgozott terméket, amelyek rengeteg cukrot rejtenek, és kezdjünk cukor nélküli élelmiszereket vásárolni. Az ajánlott cukormennyiség egy napra a nők esetében nem több mint 6 kiskanál, azaz 100 kalória, a férfiaknak pedig legfeljebb 9 kiskanál, azaz 150 kalória.

 

 

Nem kell abbahagyni az édességet, csak más forrásból jussunk hozzá. Próbáljunk meg friss bogyós gyümölcsöket vagy gyümölcspürés zabpelyhet enni a cukor helyett. Fedezzük fel a szárított, fagyasztott gyümölcsöket vagy a befőtteket (túl sok hozzáadott cukor nélkül). Egy pohár alacsony zsírtartalmú tej vagy alacsony cukortartalmú joghurt is segíthet.

 

 

Ha valaki borzasztóan éhes, minden sütemény szinte kiált utána. Az éhség megfoszt az akaraterőnktől, hogy ellenálljunk a cukor iránti sóvárgásnak. Azonban a fehérjeevéssel könnyen megfékezhetjük ezeket a vágyakat. A magas fehérjetartalmú ételeket lassabban emésztjük, így hosszabb ideig tart a teltségérzet. A fehérje nem okoz vércukorszint kicsúcsosodást, mint ahogy a finomított szénhidrátok és a cukor teszik. Együnk fehérjét sovány csirkehúsból, zsírszegény joghurtból, tojásból, dió- vagy babfélékből. 

 

A rost sok módon segít a cukorsóvárgással megküzdeni. Először is tartja a teltségérzetet. A magas rosttartalmú ételek több energiát is adnak, mert nem emelik a vércukrot, nincs utána éhségbe zuhanás. Együnk oldódó rostokat gyümölcsökből és zöldségekből, valamint nem oldódó rostokat a teljes értékű gabonákból. Vagy kenjünk mogyoróvajat egy almára a fehérje és a rost kombinálásához. 

 

 

A testmozgás nem "gyógyítja" a cukorfüggőséget, de az általános evési módot meg tudja változtatni. Azok az emberek, akik a szabadban dolgoznak, jobban kezdik érezni magukat, gyakrabban éreznek vágyat, hogy több egészséges ételt egyenek. Csináljuk azt, amit szeretünk, például sétáljunk, biciklizzünk, vagy ússzunk. Csak próbáljuk alkalmanként legalább 30 percig végezni, hetente ötször.

 

 

A cukor mellett hagyjuk el a mesterséges édesítőszereket is, mert sokszor még több cukor iránti vágyat ébresztenek bennünk. A méz, a barna cukor és a nádszirup egészségesnek hangzik, de majdnem ugyanolyan rosszak, mint a kristálycukor. A cukor az cukor. Akár méhből jön, akár cukornádból, megemelheti a vércukrot. A méz és a finomítás nélküli cukor tápanyagtartalma egy kissé magasabb, mégis tartalmaznak kalóriát, ami egyenesen a csípőre rakódik, ha túl sokat eszünk.

 

 

Sok mindenkiben felmerül ez a kérdés, de jó hír, hogy a cukor önmagában nem okoz cukorbetegséget, de a cukorból való sok dőzsölés oda mutathat, és olyan események láncolatát válthatja ki, amelyektől nagyobb valószínűséggel kapható cukorbetegség. Először is a cukor lerakódik a kilókban. A súlyos testnek nehezebb feldogozni az inzulint. Amikor a szervezet ellenáll az inzulinnak, növeli a cukorbetegség kockázatát. Megéri tehát óvatosnak lenni.