Az öt legrosszabb diéta

 

 

 

A U.S. News & World Report magazin 2012-es diétarangsorában meglepően rossz helyen végzett a vegán, tehát hús-, tej- és tojásmentes étrend. Bár valóban segíthet csökkenteni a magas vérnyomást, illetve a szív- és érrendszeri problémák vagy a cukorbetegség kialakulását is, cserébe viszont hiánybetegségekhez is vezethet. A túl egyhangú, csupán növényekre épülő étrend miatt bizonyos anyagok - például nitritek - túlsúlyba kerülhetnek a szervezetünkben, miközben fehérje-, kalcium- és D-vitaminhiány lép fel: ezek együtt hosszú távon pedig már betegségekért is felelősek lehetnek.

 

 

Nem kapott előkelő helyezést ez a diéta sem, melynek során megkülönböztetik  a "jó" és "rossz" szénhidrátokat, azok vércukoremelő hatásától függően. A lassan felszívódó szénhidrátok alacsony számokat kapnak, így bátran fogyaszthatók, hiszen hosszú távon adnak energiát, és az éhségérzet is később jelentkezik. A fehér kenyér vagy a sült krumpli már magas glikémiás indexszel bír, azaz kevés rostot, vitamint tartalmaznak, és fogyasztásuk után hamar éhesek leszünk. Bár ez a módszer valóban tartós fogyáshoz vezethet, csupán a glikémiás indexe alapján csoportosítani a tápanyagokat nem a legjobb megoldás. A fruktóz glikémiás indexe például viszonylag alacsony, mégis hizlalóbb lehet, mint más, magasabb GI-jű anyagok.

 

 

Nehéz követni, nem feltétlenül vezet nagy mértékű fogyáshoz, és szakértőnek kell lennünk a témában ahhoz, hogy megfelelően összeállíthassuk: a nyers ételeken alapuló szigorú diétával kapcsolatban több kifogást is emeltek a szakértők. A friss zöldségekből, gyümölcsökből, magvakból, csírákból, áztatott gabonafélékből és algákból összeállított étrend követői szerint a sütés, főzés során elpusztulnak azok az enzimek, melyek segítenék a táplálék felszívódását. A kritikusok szerint azonban ez nem olyan mértékű, hogy le kéne mondanunk az ételek hőkezeléséről, aminek a baktériumok elpusztításában is nagy szerepe van. Tartós, szigorú nyersdiétától emellett ingerlékenység, fáradtság is felléphet, nem beszélve a kialakuló tápanyaghiányról.

 

 

Hasonlóan káros lehet a korábban rendkívül népszerű Atkins-diéta is, mely a szénhidrátok teljes mellőzése mellett zsírban gazdag étrendet ajánl. A szénhidrátok azonban nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára - a megfelelő mennyiség hiányában az agysejtjeink elkezdenek lebomlani - , ahogyan a gyümölcsökben, zöldségekben rejlő vitaminok is. Nemcsak vitaminhiányra, de emésztőrendszeri problémákra is számíthatnak a követők, így ez az egyik legkevésbé ajánlott módszer.

 

 

A japán kutatók által kidolgozott, buddhista elveken nyugvó diéta első hallásra egészen jól hangzik: előnyben részesíti a bio termesztésű nyersanyagokat, a helyben termesztett zöldségeket, és kizárja az adalékanyagokkal dúsított élelmiszereket. A szakértők azonban több  lehetetlen, misztikus elemet fedeztek fel benne, valamint túlzottan szigorúnak tartják. Az állati fehérjékben szegény, illetve beszerezhetetlen japán összetevőkön alapuló étrend valóban hatalmas kihívást jelent - nem is biztos, hogy érdemes vele próbálkozni.