A cukorbetegség a világon a leggyakoribb anyagcsere-betegség, mely szövődményei révén rontja a beteg életminőségét és életkilátásait. A betegség lényege, hogy az inzulinhatás csökkent vagy hiányzik, emiatt a szervezet egyes sejtjei nem képesek a vérből a szőlőcukrot felvenni, így éheznek. Az inzulinhatás csökkenése vagy hiánya kialakulhat inzulinhiány vagy inzulinrezisztencia miatt. Ilyenkor ugyanakkora inzulinhatáshoz magasabb inzulinszintre van szükség.
Inzulinhiány és társult bajok
Az 1-es típusú cukorbetegség oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben az inzulintermelő béta-sejtek pusztulása autoimmun-reakció következtében. Döntően fiatal korban alakul ki. A betegség csak inzulinpótlással kezelhető. A 2-es típusú cukorbetegség hátterében az inzulinrezisztencia áll, mely összefüggésben áll a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodásával. A vércukoreltérések mellett jellemző erre a betegségre a magas vérnyomás és a magas vérzsírszint is, melyek együttesen az érelmeszesedés kialakulását gyorsítják. A kezelés során az inzulinrezisztencia csökkentése az elsődleges cél. Alapvető az életmód szerepe a gyógyszeres kezelés mellett. Másodlagos cukorbetegség számos betegséghez, genetikai eltéréshez társulhat, kialakulhat alkoholizmus vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladás következtében. Mivel a betegség lényege az inzulinhiány, kezelése az inzulinpótlás.
Összefüggő súly, vérnyomás, koleszterin és vércukor értékek
A diabétesz alattomos betegség: sokáig rejtve maradhat, semmilyen tünetet nem okoz. A felfedezésekor az esetek jelentős százalékában már előrehaladott szövődmények is észlelhetők. Ezért dr. Sebestyén Júlia felhívta a figyelmet a megelőző vizsgálatok, a vércukorszint ellenőrzésének fontosságára: akinél a következő, többnyire együtt járó rizikótünetek közül valamelyik fennáll, tehát magas a vérnyomása, és/vagy túlsúlya van, illetve magas a koleszterinszintje, az feltétlenül nézesse meg a cukorszintjét is, mivel előbb-utóbb azzal is gondja lehet. Ez a négy tényező együttes fennállása, az ún. metabolikus szindróma a szív- és érrendszeri betegségek legsúlyosabb rizikófaktora! Maga a diabétesz csak később okoz tüneteket. Ilyen lehet a fokozott vizeletvesztés: a betegek napi 4-5 - esetleg még több - litert vizelnek, ennek megfelelően sok folyadékot fogyasztanak. Fontos jele lehet, hogy a betegek viszonylag sokat esznek, mégis lefogynak. A zsírok lebontása csak cukor jelenlétében teljes, anélkül acetonná alakulnak. Emiatt a beteg lehelete acetonszagú. A szervezet vegyhatása is eltolódik, ami hányingert, hányást, szapora, erőltetett légzést, súlyos esetben kómát okozhat. Csökken a szervezet védekező képessége, megnő a gombás, bakteriális fertőzésre való hajlam.Súlyos szövődmények
A szem ideghártyájának (retina) károsodása fokozatos látásromlást eredményezhet. A vese kisereinek károsodása fehérjevizelést, magas vérnyomást, végül veseelégtelenséget okozhat. A perifériás idegrendszer károsodásának tünetei: érzéskiesések, fájdalom, vegetatív működési zavarok (impotencia, hasmenés vagy székrekedés, fokozott izzadás, szapora szívverés). Fokozott érelmeszesedés alakulhat ki bármely verőérben, így a végtagon érelzáródást okozó érelmeszesedés, koszorúér-betegség, agyér-betegségek lehetnek a súlyos szövődmények között. A cukorbetegnél tapasztalható eszméletvesztést okozhatja az anyagcsere összeomlása nagyon magas vércukorszinttel (hiperglikémiás kóma) vagy az erősen lezuhant vércukor-szint (hipoglikémiás kóma). A hiperglikémiás kóma azonnali kórházi ápolást igényel. A hipoglikémia cukor adására rövid idő alatt megszűnik. A kiserek keringési elégtelensége miatt a láb apró sérülései nehezen gyógyulnak. A cukorbetegség lehetséges szövődményei közül az egyik legsúlyosabb a diabéteszes lábnak nevezett tünetegyüttes, ami lábszárfekélyhez, akár lábamputációhoz is vezethet. A lábamputációk 70 százalékára cukorbetegség miatt kerül sor. Az IDF adatai szerint a cukorbetegek közül minden hatodik betegnél, évente négymillió embernél alakul ki lábszárfekély. A legtöbb esetben a lábszárfekély kialakulása és az amputáció megelőzhető, az amputációknak pedig körülbelül 85 százaléka elkerülhető lenne!
A kezelést a helyes életmód segíti
Diéta és testmozgás a 2-es típusú cukorbetegség kezelésének alapja. Célja normalizálni a testsúlyt olyan étrend segítségével, melyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő arányban vannak jelen. Mindkét típusú cukorbajban fontos az inzulinkezelés és a diéta összehangolása. A szájon át szedhető antidiabetikumok csak a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében játszanak szerepet. Egyes típusaik az inzulinérzékenységet fokozzák, mások az inzulintermelést, egy harmadik csoport a szénhidrátok felszívódását lassítja. Az inzulinkezelés beállítása felelősségteljes, különös ismereteket igénylő szakorvosi feladat. A mai kiváló készítmények mellett a beteg kilátásai jelentősen javultak. Az inzulin bejuttatása a szervezetbe napjában több alkalommal a bőr alá adott injekcióval történik. Egyes esetekben lehetőség van az inzulint a bőr alá folyamatosan adagoló pumpa alkalmazására. Az alternatív bejuttatási módok (pl. belélegzés) még kísérleti fázisban vannak. Sok beteg tart az inzulin beadásától, de nincs oka erre: a mai modern, szupervékony, steril tűkkel ez bárhol elvégezhető, semmi gondot nem jelent. A diabétesz jelenleg nem gyógyítható, de jól karbantartható betegség. Az új betegeknek nemcsak a betegség tényével kell szembesülniük, nemcsak a kezelés módjával kell megismerkedniük, hanem tisztában kell lenniük azzal is, hogy a kezelés csak életmódváltozással együtt hatékony. A diéta, az aktívabb életforma fegyelmet, tudatosságot, lemondást is igényel a betegektől, ezért újra meg újra fel kell ébreszteni a motivációjukat is. A jó életminőség iránti igény, az együttműködésre való jó szándék időnként kifullad, hárítás, depresszió, elutasítás jelentkezik: a betegeknek nemcsak a testét, hanem a lelkét, a tudatosságát is karban kell tartani.
