Cukorbeteg étrend: gyümölcsök

Gyümölcscukorról

Glikémiás indexük általában alacsony (kivéve a szőlő, banán és a magas víztartalmú dinnye), tehát lassabban szívódik fel a fruktóz, vagyis a gyümölcscukor, ezért hívják diétás cukornak. Gyakran írják ki a háziorvosok a betegeiknek a patikában kapható kilós formát, amit főzésre, sütésre használhatnak, de nem célszerű nagyobb mennyiségben fogyasztani, ugyanis szénhidráttartalma ugyanúgy van, mint más cukornak és még a triglicerid szintet is megemeli.

Koleszterinszint csökkentő gyümölcsök

A gyümölcsök, mivel sok növényi rostot tartalmaznak, csökkenteni tudják a vér koleszterinszintjét. Leginkább ajánlott az alma, a citrom, az egres, az eper, a grapefruit, a körte, a málna, a meggy, a narancs és a ribizli. A koleszterinszintet csökkenti még a csipkebogyóíz (hecsedli), a mandula, a mogyoró és a valódi csipkeszörp is. Cukorbetegek és fogyókúrázók részére gyártott változatuk is kapható, magnézium-tartalmuk 300 mg/100 g.
A sok növényi rost tartalmuk által nem csak a magas koleszterin szintet tudják csökkenteni, de a bélmozgásra való jótékony hatásuk által a vastagbél megbetegedéseit is megelőzi. Ha a rostszegény étrend tüneteként mégis kialakul a székrekedés a következő gyümölcsök fogyasztásával rendeződhet a panasz: málna, ribiszke, körte, szilva, meggy, alma, egres, eper, kajszibarack (természetesen csak módjával, egyszerre 10-20 dkg-t fogyasztva).

Gyümölcsök a daganatos megbetegedések ellen

gyes gyümölcsök (bogyósok) magas antioxidáns tartalmuk révén gyökfogó hatással rendelkeznek, így megakadályozzák a káros oxidációs folyamatok végbemenetelét, ami például daganatos megbetegedésekhez is vezethet.

Tápanyagtartalom a lédús gyümölcsökre vonatkozóan:

Fehérjéi nem tartalmaznak esszenciális aminosavakat, tehát nem teljes értékűek.
Szénhidráttartalmuk 100 grammban 2-24 grammig változhat. Az aszalt gyümölcsöké ennél jóval magasabb 60-65 gramm szénhidrát 100 grammban.
Zsírtartalmuk nincsen. Fogyókúrában jól alkalmazhatók.
A C-vitamin és a B-vitamincsoport tagjai, valamint a karotintartalom a legjellemzőbb a gyümölcsökre, az ásványi anyagok tekintetében jellemzően káliumot, kálciumot, magnéziumot, foszfort, vasat, ezen kívül néhány nyomelemet tartalmaznak.

Tápanyagtartalom a héjas gyümölcsökre vonatkozóan:

Fehérjéi szintén nem teljes értékűek, de nitrogéntartalmuk magasabb mint a lédús változatoknál.

Zsírtartalmuk korántsem elhanyagolható, 50-60%.
Vitaminok közül a legjellemzőbb képviselők a B1-, B2-, és E-vitaminok. A száraztermésű, héjas gyümölcsök ásványi anyagokban gazdag gyümölcsfajták (kálium, kálcium, magnézium, foszfor, cink, mangán, vas).
Fogyasztásuk: Leginkább frissen fogyasztva ajánljuk ugyanis főzés hatására veszít vitamin és ásványi anyagtartalmából. A lédús gyümölcsök fogyasztása hozzájárul a napi folyadékbevitelünk kiegészítéséhez.

A gyümölcsök csoportosítása

Gyümölcsfogyasztás mikor, milyen mértékben? Milyen hatással van a cukorbeteg szervezetre? Lapozz!

Forrás: cukorbetegmagazin.hu