Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt!
A cukorbetegség és a zsír
Elsősorban a növényi eredetű zsírok fogyasztása ajánlható a cukorbetegeknek, különös tekintettel az igen alacsony transz-zsírsav tartalmú energiaszegény „light” margarinokra, a főző-, sütő-margarinra és az étolajra. Az étolajok koleszterint egyáltalán nem tartalmaznak. A cukorbetegek túlnyomó többsége esetében kívánatos az állati eredetű zsír teljes mellőzésével csak olajat és főzőmargarint használni, a vajat pedig teljes egészében margarinnal helyettesíteni az ételek elkészítésénél. Szükséges odafigyelni az energiaszegény készítmények helyes használatára is. Amennyiben például az alacsonyabb energiatartalmú „light” margarint kétszeres vastagságban kenik a kenyérre, veszélybe kerülhet az étrend energiaszegénysége.
A cukorbetegség és a szénhidrát
A cukorbeteg étrendjének legkörültekintőbben mérlegelendő alkotórészei a szénhidrátok, amelyek a legfőbb energiát szolgáltató tápanyagaink közé tartoznak. A szénhidrátok két fő csoportba sorolhatók: cukrok és keményítők csoportjába.
A már részben tárgyalt cukrok közül a diabeteszes étrendben mindenekelőtt a természetes formában előforduló laktóz (tej, aludttej, joghurt, kefír), a fruktóz, illetve a fruktóz, glükóz és szaharóz keverékei (gyümölcsökben, „diétás” befőttekben, lekvárokban, jamekben, „light” gyümölcs nektárokban) kaphatnak helyet. A laktóz közepes mértékben emeli a vércukor szintjét, ezért a tej, joghurt, kefir, stb. egy-két részre elosztva, 2-4 dl napi mennyiségben fogyasztható.
A cukorbetegek gyümölcsfogyasztása
A gyümölcsök fogyasztása – beleértve a citrusfélék mellett a hazai gyümölcsök túlnyomó többségét –, a korábbinál nagyobb mértékben javasolható. Természetesen a magasabb cukortartalmú banánból, szőlőből csak minimális mennyiséget, a cseresznyéből, meggyből, sárgabarackból többet, a görögdinnyéből, málnából, eperből még többet fogyaszthat a cukorbeteg. A napi mennyiség a különféle gyümölcsökből – szénhidráttartalmuk figyelembe vételével – 100-1000 g között ingadozhat, 3-4 részre elosztva. Tehát nem a szokásos kenyér, burgonya, rizs, tészta, stb. mellé, hanem részben vagy egészben helyettük fogyassza a gyümölcsöt a cukorbeteg.
A gyümölcsök kitűnően alkalmazhatók fogyókúrában is. Tartalmazzák ugyanis a szervezet számára feltétlenül szükséges szénhidrátot (ez esetben cukrokat), élelmi rostot, C-vitamint, fontos ásványi sókat, ugyanakkor magas víztartalmuk révén nagyon energiaszegények.
A cukrok mellett a szénhidrátok másik fontos előfordulási formája a keményítő, amely a gabonafélék (búza, rozs, kukorica, rizs), továbbá a burgonya, a szójabab és a száraz borsó, lencse, bab, valamint a gesztenye legfőbb alkotóeleme (20-70% közötti mennyiségben). Általuk jutunk a felvett szénhidrátok többségéhez. Velük szemben a színesfőzelékek, zöldségek, saláták többnyire 5% alatti mennyiségben tartalmaznak keményítőt.
A cukorbetegek kenyérfogyasztása
A kenyérfélék közül helytelen a zsemlét előnyben részesíteni. Kívánatosabb a magas rosttartalmú „barna” és „fekete” kenyerek fogyasztása. A speciális – szójás, sajtos, stb. – kenyerek csupán alig kevesebb szénhidrátot, viszont több zsiradékot tartalmaznak, ezért energiában gazdagabbak.
Minél kisebb energiatartalmú étrendre utalt a cukorbeteg, annál inkább zöldségek, főzelékek és gyümölcsök alakjában javasolható a szénhidrátok felvétele. A száraz hüvelyesek a legelőnyösebben használható élelmiszerek közé tartoznak nagyon alacsony glikémiás indexük miatt.
A cukorbetegség és a fehérjék
A fehérjéket említve általában állati eredetű élelmiszerekre gondolunk. Ez a nézet annyiban szorul kiigazításra, hogy a gabonából és a hüvelyesekből származó ételeink is jelentős (akár 10%-ot is meghaladó) mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Ezt azért lényeges tudni, mert bár nem minden növényi fehérjét képes az emberi szervezet 100%-ban hasznosítani, a legújabb kutatások szerint mégis kívánatos, hogy ezek aránya a cukorbeteg étrendjében elérje az összes fehérjebevitel 50%-át. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy végérvényesen szakítani kell azzal a korábbi téves nézettel, amely szerint a cukorbetegnek „húst hússal” kell ennie.
Amelyik élelmiszer energiatartalma magas, annak nagy a zsírtartalma, amelyiké alacsony, annak kicsi a zsírtartalma is. Általában a zsírban (azaz energiában) szegényebbeket, mégpedig annál szegényebbet, minél energiaszegényebb a javasolt étrend. Tehát a cukorbetegek többségének nem kívánatos más fehérjetartalmú ételt fogyasztani, mint baromfit, sovány sertés- és marhahúst, halat. A száraz tészták tojástartalmát is beleszámítva átlagosan legfeljebb napi 2 tojás elfogyasztása engedhető meg, elsősorban a magas koleszterintartalom miatt.
A cukorbetegek alkoholfogyasztása
Három fajtájukat kell elkülöníteni: a jelentős mennyiségben cukrot tartalmazókat és a cukrot kis mennyiségben, illetve egyáltalán nem tartalmazókat. A likőrök, desszert-borok, édes és félédes pezsgők, barna sörök magas cukortartalmuk miatt kerülendők, mivel erősen emelik a vércukorszintet. A világos sörök mérsékelt vércukor-emelkedést okoznak, ezért naponta 1 pohárnyi mennyiséggel fogyaszthatók (ez kb. fél zsemle vércukoremelő hatásának felel meg). A száraz borok, a „diabetikus” sör és főként a tömény szesz készítmények gátolják a máj glükóz-leadását, ezért elsősorban az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél is a vércukorszint meredek eséséhez vezethetnek. Ezért azt tanácsoljuk, hogy csak ritka alkalmakkor, legfeljebb egy pohárkával vagyis 50 ml-nyi mennyiségben éljen velük a cukorbeteg és egyidejűleg mindig fogyasszon némi szénhidrátot is. Továbbá nem szabad elfeletkezni az alkohol magas energia értékéről sem, mivel fokozott mértékben történő fogyasztásuk a testsúly nemkívánatos gyarapodását eredményezheti!
A cukorbetegek és a diétás élelmiszerek
Sok cukorbeteg még ma is úgy véli, elsősorban úgynevezett „diétás” élelmiszereket kell fogyasztania, ezért állandóan visszatérő panasz volt ezek választékhiánya a múltban, és nehezményezik magas árfekvését a jelenben. A cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás” élelmiszereket kell fogyasztani, hanem étrendjüket – az eddig tárgyaltak értelmében – a „normális” élelmiszerekből kell összeállítani az ismertetett szempontok szerint. Az úgynevezett „diétás” élelmiszerek többsége, és az élelmiszeripar (kisrészben cukrászok) által cukorbetegek számára előállított édességek változatai többnyire arra alkalmasak, hogy a cukorbetegek komfort-érzetét növeljék. Joggal állítható, hogy teljes értékű lehet az étrend a „diétás” élelmiszerek túlnyomó többsége nélkül is, csupán az édes ízről lemondani nem tudók részére van ezeknek jelentősége.
