A visszér mint örökölhetô a kockázat
A visszeresség kialakulásában szerepe lehet az örökletes tényezôknek, a testsúlyproblémáknak, az álló vagy tartósan ülô foglalkozásnak, a mozgásszegény életmódnak egyaránt. Terhesség idején is gyakran megjelenhetnek a visszerek. A közvélekedéssel ellentétben az állapotos nôknél általában nem a hirtelen súlygyarapodás okozza a visszerek megjelenését, hanem ez a hormonális változások következménye. A várandós nô szervezete, felkészülve a szülésre, egyre több progeszteron nevû hormont termel,
amely segít majd a szülés alatt az izomlazításban, ám egyidejûleg a lábvénák simaizomzatának mûködését is legyengíti. Ugyanilyen hatása lehet az ösztrogénnek is, amely a hormonpótló és fogamzásgátló készítmények egyik alapvetô alkotóeleme. Így, bizonyos esetekben, ezeknek a készítményeknek a huzamos szedése fokozott kockázatot jelenthet a visszeresség kialakulásában. A betegség jellegzetes tünetei a lábszáron megjelenô érkitüremkedések, a bokán, combon mutatkozó seprûvénák, a lábikragörcs, a feszítô, égetô lábfájdalom, az álló helyzetben, illetve sétálás közben jelentkezô gyors kifáradás.
A visszér a lábon nem csak esztétikai hiba
A szemmel látható esztétikai hibák és a zavaró, kellemetlen érzéseken kívül a visszeresség komolyabb egészségügyi következmények kockázatára is figyelmeztet. A renyhe érmûködés miatt kialakuló vérpangás következtében az érfalakban salakanyagok rakódhatnak le, az adott lábterület a normálisnál kevesebb oxigénhez és tápanyagokhoz jut. Kezelés nélkül egy idô után a lassú vérkeringés hatására az erekben a vér megalvadhat, a rög elzárhatja az adott érszakaszt. Ha a vérrögöt a véráram kisodorja a keringésbe, a szív,a tüdô vagy az agy keringését gátolva katasztrofális, visszafordíthatatlan
károkat okozhat. Az egészségügyi statisztikák szerint a gazdaságilag fejlett társadalmak lakosságának a kétharmada szenvedhet a visszérbetegség valamely fokában. Bár a férfiak körében is elôfordulhat a betegség, a nôk náluk kétszer többen szenvedhetnek a tünetektôl. A visszeresség elsô jeleit dr. Gál Mónika bôrgyógyász egy szakmai értekezésében így határozza meg: a lábakban fokozott fáradtság, elnehezedés, feszülés érzése, olykor zsibbadás. Éjszakánként lábikragörcs. A szemmel látható vagy jól kitapintható jelek a lábon általában csak késôbb észlelhetôk, ám a keringési problémák már ekkor károsíthatják az érfalakat. Kezdetben általában elôbb a hajszálerek, az úgynevezett seprûvénák válnak láthatóvá, majd ezt követik a vastagabb, kidudorodó, kékes, feketés színû vénák. A kezeletlen beteg állapotának súlyosbodását jelzi a vizenyô megjelenése, vagyis a lábdagadás, aminek évek alatt a lábszár bôrének elvékonyodása, barnás elszínezôdése, kiszáradása lesz a következménye. A súlyos fázis jele az bôr ekcémájának megjelenése is, ami leggyakrabban a bokák tájékán jelentkezik. Idôvel kialakulhat a lábszárfekély, amelyet a vér oxigénhiánya miatt keletkezô bôrelhalás idéz elô. Ez a visszérbetegség végsô, legsúlyosabb stádiuma.
A visszér kezelése felületileg vagy műtéttel
A visszérbetegség kezelésének módját érdemes szakorvosra bízni. A betegség kellemetlen kísérô tüneteinek enyhítésére számos krém, gél, spray kapható a patikákban, ám a visszeresség megszüntetésére
ezek nem alkalmasak. A vénás erek mûködésének javítását szolgálják a különféle gyógyharisnyák, rugalmas fáslik. A kompressziós harisnyák segítik a visszértágulat megszüntetését. Az orvos felírhat az érfalak rugalmasságát növelô gyógyszereket vagy a trombózisveszély elhárítása végett elrendelheti véralvadásgátló készítmények szedését, ám a felsorolt módszerek csupán az enyhe visszerességnél adhatnak hathatós segítséget. Súlyosabb esetekben valamilyen érsebészeti beavatkozás kínálhat megoldást. A felsô bôrrétegben mutatkozó seprûvénák inkább csak esztétikai problémát jelentenek. Éppen ezért sokan szeretnének megszabadulni tôlük. Kezelésükhöz lézeres berendezést, esetleg injekciókat alkalmaznak. A terápia hátránya, hogy a tünetek pár év múlva kiújulhatnak. Az említett módokon már nem kezelhetô, súlyosabb eseteket, a kidagadó visszereket plasztikai és érsebészek egyaránt megszüntethetik. Mint sok más betegségnél, a visszerességnél is nagyon fontos a megelôzés. Ennek érdekében ajánlott az életmódváltás, a napi rendszerességgel végzett séta, a súlyfeleslegtôl való megszabadulás, hölgyeknél a tûsarkú cipô viselésérôl való lemondás, speciális visszértorna rendszeres végzése. Ajánlott a nehéz fizikai munka, a nagyobb súly cipelésének az elkerülése és a túlzott napozás, a szauna, a forró vizes fürdô mellôzése is.
