Avagy az internet szerepe a szakmai kommunikációban
Napjainkban világszintű trend, hogy a felgyorsult információáramlás, az informatikai forradalom eredményeként az adatfelvételben vagy az információszerzésben a hagyományos, papír alapú formát egyre inkább a számítógépes alapú eszközök váltják fel, és mindemellett szinte már „természetes jelenség” az internet alkalmazása. Ahogyan azt az alábbi kutatás eredményei szemléltetik, az informatikai újdonságok megjelenése a gyógyszerészek munkájában is érzékelteti hatásait…
A Szinapszis Kft. 2008 óta végez felmérést a hazai patikusok szaklapolvasási és internetezési szokásaival kapcsolatban. A felmérés során 250 gyógyszerészt kérdezünk meg oly módon, hogy a minta regionális és a településtípus szerinti összetétele az ÁNTSZ szerint bejegyzett közforgalmú gyógyszertárak eloszlása szerint reprezentatív. A patikavezetők a válaszadók egyötödét teszik ki, az expediáló gyógyszerészek aránya 80 százalék. A megkérdezettek átlagos életkora 46 év, a legfiatalabb válaszadó 23, a legidősebb pedig 76 éves volt a mintában. Cikkünk a legfrissebb, 2010 januárjában telefonos módszerrel készített felmérés eredményeit ismerteti.
Internetes mutatószámok: e-mail cím, penetráció, használat
A patikavezetők 94 százalékának van e-mail címe, az expediálók esetében ez az arány 87 százalék, és mindkét csoportban dinamikus növekedés figyelhető meg az elmúlt 2 év időszakában. Átlagosan a gyógyszerészek 40 százalékának csak magán címe van, 31 százalékuk viszont magán és hivatalos e-mail címmel is rendelkezik. 10 patikus közül 6 legalább naponta egyszer ránéz az elektronikus postafiókjára, de a vezetők, illetve a 40 évnél fiatalabbak az átlagtól közel 30 százalékkal nagyobb arányban olvassák e-mailjeiket napi szinten.
Az internet penetrációt illetően megállapítható, hogy ma már alig akad olyan gyógyszerész, aki ne rendelkezne hozzáféréssel. Demográfiai szempontból megfigyelhető, hogy a fiatalabbak körében 100 százalékos ez az arány, de még az idősebbek körében is 96-97 százalék!
Az internetezők aránya szintén növekvő tendenciát mutat az előző évekhez képest. A legfrissebb mérés szerint már csupán 8 százalék volt azoknak az aránya, akik nem szoktak internetezni, míg 2009-ben 14, 2008-ban pedig 18 százalékos volt ez az arány. A patikavezetők, vélhetően munkájukból eredően, gyakrabban interneteznek munkahelyükön, mint kollégáik, otthonaikban viszont jellemzően a fiatalabb és a fővárosi gyógyszerészek neteznek.
Az internetezés gyakoriságát illetően elmondható, hogy a válaszadók kétharmada – hosszabb rövidebb időre – minden nap felmegy a világhálóra, további 15 százalékuk pedig 2-3 naponta. A neten töltött idő tekintetében a legtöbben – átlagosan minden második gyógyszerész – naponta legfeljebb fél órát tölt ezzel, míg a ’heavy user-ek’, vagyis a naponta több, mint 1 órát eltöltők aránya 23 százalék. Az internetezés gyakorisága is szorosan együtt mozog az életkorral: a fiatalabbak körében ez utóbbi arány 20 százalék felett van.
Munkájukhoz is használják
Saját bevallásuk szerint a gyógyszerészek 86 százaléka munkájához is használja az internetet. Érdekes tény, hogy míg az internetes mutatószámok az életkor emelkedésével csökkennek, ugyanez a világháló szakmában betöltött szerepét illetően nem mondható el. A kutatási adatok alapján az idősebb és fiatalabb korosztályok körében egyaránt fontos szerepet tölt be ez az információs forrás a gyógyszerész szakmában.
A keresett információk jellemzően gyógyszerekkel kapcsolatosak, illetve sokan innen gyűjtik be a szakmával kapcsolatos aktualitásokat, híreket, jogszabályokat is. Megállapítható, hogy a gyógyszerrendelés szempontjából szintén fontos csatornát képvisel a világháló, egyre többen bonyolítják ezen keresztül ezt a folyamatot.
Forrás: http://www.szinapszis.hu
