Ennek lehet következménye a máj rostosodása, a májfibrózis. Dán kutatók a májfibrózis lehetséges okait vizsgálták Rotterdammban 3.041 45 év feletti beteg esetében. Hasi ultrahanggal vizsgálták a máj merevedésének a fokát, regisztrálták a betegek gyógyszer- és alkohol fogyasztását, a dohányzást és az egyidejűleg fennálló egyéb betegségeket. A betegek 35,5%-ában találtak zsírmájat, 5,6%-ban májfibrózist. Akiknél B vagy C hepatitisz antigént találtak, azok körében ötszörös volt a májfibrózis gyakorisága. Ami meglepő eredmény volt: akiknél cukorbetegség és nem alkoholos eredetű zsírmáj egyidejűleg fennállt, azok esetében is ötszörös volt a májfibrózis gyakorisága. Egyelőre még nem ismert, hogy a májfibrózis milyen mechanizmusokon keresztül alakul át májcirrózissá, ill. végül májrákká.
Kár a májért
Az alkoholos májkárosodás leggyakoribb kezdő tünete a zsírmáj, ekkor a májsejtekben túlzott mennyiségű zsír halmozódik fel.
Kialakulása a huzamos ideig tartó, állandó megterhelés következménye. A zsírmáj a szerv enyhe megnagyobbodásától eltekintve tünetmentes, de a májfunkció-vizsgálat már képet ad állapotáról. A májkárosodás mértéke egy bizonyos enzim, a gamma-glutamil-transzpeptidáz (gamma-GT) nevű, a máj, a vese és a hasnyálmirigy által termelt enzim vérbeli koncentrációjával jellemezhető, amit az alkoholos májkárosodás jellegzetesen megnövel. Az alkoholos májkárosodás lassan előrehaladó és súlyosbodó állapot, a zsírmáj szigorúan alkoholmentes diétával még képes regenerálódni, de ha az erős alkoholterhelés folytatódik, májzsugor alakul ki.
A májzsugor (cirrózis) diagnosztizálása és elkülönítése a zsírmájtól nem könnyű feladat. A vérben a gamma-GT 50-60 U/l értékig normális, 150-300-as érték már alkoholbetegségre utal. E fölött mindenképpen komolyan kell venni. Ezres értékeknél sem biztos még a májzsugor, ami ugyanakkor 300-as értéknél is kialakulhat. Ameddig a zsírmáj működik, remény van a gamma-GT szint visszaállására, a máj megmentésére. Nehéz megmondani, hogy a májszövet elfajulása mikor csap át visszafordíthatatlan májzsugorba, mert szövete olykor még 75%-os károsodás esetén is tud regenerálódni. A pontos diagnózishoz májbiopsziát is végeznek.
Az alkoholos májbetegségeknél kell megemlítenünk a hepatitiszt, illetve a májműködés elégtelensége miatt bekövetkező máj eredetű kómát és veseelégtelenséget, valamint a májrákot.
Férfiaknál napi 60 g, nőknél napi 20 g alkohol rendszeres fogyasztása már elkerülhetetlenül ilyen vagy olyan tartós károsodást okoz, természetesen elsősorban, de nem csupán a májban. A legveszélyeztetettebbek az agy, majd a szív.
Diabétesz
Az alkoholtól kialakult enyhe, azaz tablettaszedéssel rendben tartható vércukorproblémák teljesen el is múlhatnak, de mindenképpen ellenőrizni kell és újra beállítani a szükséges inzulin-adagolást. Valódi cukorbetegség esetén mindenképpen belgyógyászati kezelésre van szükség.
További súlyos problémák
Az alkohol általános sejtméreg, tehát nincs olyan szerv, amire ne hatna, és nincs olyan betegség, aminek kialakulásának ne kedvezne a májnak problémát okozó mennyiség.
A mértéktelen ivászat köszvényes rohamot, hasnyálmirigy-gyulladást, szívritmuszavart és szívizom-elfajulást is okozhat. A rendszeres alkoholfogyasztás növeli a szájüregi, a gége-, a gyomor-, a máj- és a vastagbéldaganatok, nőknél az emlőrák kialakulásának esélyét.
A szervi betegségek kialakulása nem csak a függőség esetén fenyeget, bizonyos mérték fölött minden korty alkohol közelebb visz hozzájuk. Ezért a fent említett betegségek a nagyivókat éppúgy megtámadhatják, bizonyos veleszületett májrendellenességek pedig amúgy még ártatlan mennyiségek elfogyasztása esetén is vezethetnek májkárosodáshoz.
A légzőszervi, agyérrendszeri megbetegedések gyakorisága is nő a fokozott alkoholfogyasztással, továbbá a balesetveszély miatt gyakoribbak a különböző sérülések.
Forrás: Hepatology
