A fehér kenyér mint kockázati tényező
Sajnos igen. És 2004 óta már azt is tudjuk, hogy ha minden étkezéshez fehér kenyeret is fogyasztunk, az 30 százalékkal növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ennek oka a fehér kenyér (és más magas keményítő- és szénhidrát tartalmú ételek) magas glikémiás indexe. A magas glikémiás indexű ételek pedig olyan nagy mértékű vércukorszint-emelkedést okoznak, hogy ahhoz a szervezet idővel egyre nehezebben tud alkalmazkodni, és inzulinrezisztencia alakulhat ki, ami a cukorbetegség „előszobája”. A cukorbetegek diétájában ezért is fontos, hogy kerüljük a fehér kenyerek, pékáruk fogyasztását. Ez természetesen nem jelent teljes tilalmat, de mindenképpen törekedni kell arra, hogy teljes kiőrlésű lisztből készült pékárút együnk (ügyelve azok szénhidráttartalmára), hiszen ezekből lassabban szívódik fel a tápanyag. És az egy szelet kenyér (fehér, rozs, teljes kiőrlésű), egy darab zsemle átlagos szénhidráttartalmát minden cukorbetegnek ismernie kell.
A tapasztalt inzulinos cukorbetegek már rutinosan veszik (vagy nem veszik le) a különböző pékárukat a polcokról, de ők is tudják, hogy mekkora különbségek lehetnek az egyes termékek között. Gondoljuk csak az adalékanyagokkal „felfújt”, pille súlyú zsemlékre és az adalékanyag-mentesekre: akár másfélszer-kétszer nehezebbek lehetnek az utóbbiak, tehát a szénhidráttartalmuk is magasabb.
Az inzulin és a fehér kenyér fogyasztás
De mit lehet tenni akkor, ha mégis jól esne egy szelet friss, finom fehér kenyér? A hagyományos inzulint kapóknak az előírt időben, előírt szénhidrátmennyiség „terhére” lehet fogyasztani. A modern inzulin kezelésben részesülők már rugalmasabban alkalmazkodhatnak az ízletes szénhidrátbombához, de náluk is figyelni kell arra, hogy ez csak egy kivételes alkalom legyen. Ami viszont mindenkire vonatkozik: ha cukorral megszórt zsíros fehér kenyérrel kínálnak minket, meneküljünk…
