Az allergia
Ha az allergiás ember érintkezésbe kerül az allergénnel, az immunrendszer egy speciális antitestet (IgE) kezd el termelni. Más sejtek egyéb anyagokat - például hisztamint - termelnek, amelyek szintén hozzájárulnak az allergiás tünetek kialakulásához.
Leggyakoribb allergének
A leggyakoribb környezeti allergén a poratka, vagyis pontosabban annak széklete.
A különböző pollenek - fűpollen, fapollen, gyompollen - szintén gyakran előforduló allergének, mint ahogy az állati bőrdarabkák is.
Számos élelmiszer válthat ki allergiát, a leggyakoribbak a földimogyoró, tejtermékek, tojás és halak által kiváltott allergia. A valódi ételallergia azonban ritka, a tüneteket leggyakrabban az immunrendszert nem aktiváló élelmiszerintolerancia okozza.
Egyes rovarok csípése szintén okozhat allergiás reakciót.
A cigarettafüstöt gyakran sorolják az allergének közé, bár valójában inkább irritáns mint allergén, ami azt jelenti, hogy önmagában nem vált ki allergiás tüneteket, de a fennálló allergiát súlyosbítja.
Allergiás tünetek
A tünetek attól függően alakulnak ki, hogy az allergén a szervezet melyik részével érintkezett. Így a szénanátha (más néven allergiás rinitisz) szem- és orrtüneteket - többek között orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, torokirritációt, orrdugulást - vált ki.
Allergiás kontakt dermatitisz (bőrgyulladás, melyet a bőr és az allergén - pl. nikkel - érintkezése vált ki) esetén bőrvörösség, hámlás, viszketés alakulhat ki azon a ponton, ahol a bőr és az allergén érintkezett.
Étellel, rovarcsípéssel szembeni allergia esetén csalánkiütés (viszkető hólyagok és bőrvörösödés) jelentkezhet.
Az allergiának számos oka és tünete lehet, ezért allergia gyanúja esetén mindenképpen javasolt a háziorvossal konzultálni.
Súlyos allergiás reakciók
A nagyon súlyos allergiás reakciót anafilaxiának nevezzük; ennek során kiterjedt bőrvörösödés, légzési nehézség, jelentős vérnyomásesés, végső stádiumban pedig eszméletvesztés is kialakulhat.
Ez egy életveszélyes állapot és azonnali orvosi beavatkozást igényel (azonnal mentőt kell hívni)!
Mi váltja ki az allergiát?
Bár az allergiát közvetlenül örökölni nem lehet, az arra való hajlam viszont örökölhető, ezt orvosi szakszóval atópiának nevezzük. Az allergiás reakció akkor jelentkezik, amikor a szervezet érintkezik az allergénnel.
Ha egyszer kialakult valamely allergénnel szemben az érzékenység, akkor az allergiás reakció minden esetben kialakul, amikor a szervezet az adott allergénnel érintkezésbe kerül.
Az allergia diagnosztizálása
Allergia gyanúja esetén konzultálni kell a háziorvossal, aki beutalót adhat allergológus szakorvoshoz az allergia diagnózisához szükséges bőrpróba vagy vérteszt (RAST - radioallergosorbent test) elvégzésére.
A bőrpróba során az alkar belső felszínére az allergént tartalmazó folyadékot cseppentenek, majd egy vékony tűvel a csepp alatti bőrt megkarcolják. A bőrön kialakuló elváltozás nagyságából következtetni lehet az allergia súlyosságára. Egyszerre akár 30 allergénnel is elvégezhető ez a vizsgálat, így egy vizsgálattal ki lehet szűrni azt az anyagot, amely az allergiát okozza.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
