Az alvás nem csupán passzív állapot
Az alvás összetett folyamat, amely alatt az ébrenléthez képest másféle agyi tevékenység zajlik. Megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk alapja. Az éjszaka folyamán alvásunk mélysége változik, a különböző alvásstádiumok – mélyülő majd ismét felületesebbé váló periódusok ill. az ún. REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is.
Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső (szervezetből érkező) ingerekre. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja, melyet köznapi szóhasználtban a „sok a savam”, „feljön a savam” megfogalmazásokkal jeleznek a betegek. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet.
Számtalan más kóros folyamat is befolyásolhatja az alvás minőségét. Ezek közül gyakorisága és igen súlyos következményei miatt kiemelendő az alvás közbeni légzéskimaradás, orvosi kifejezéssel élve alvási apnoe. A betegség legjellegzetesebb tünete a halkabb-hangosabb horkolás. Veszélye, hogy a légzéskimaradás következtében kialakult krónikus alvás alatti oxigénhiány számtalan betegség, például magas vérnyomás, koszorúér-betegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását elősegíti.
Refluxos tünetek éjjel
Az alvás alatti légzéskimaradás és savas regurgitáció között egyértelmű összefüggés mutatható ki. Az alvási apnoe során az egyre fokozódó negatív mellkasi nyomás elősegíti, hogy a gyomortartalom pulzálva visszajusson a nyelőcsőbe. Ha ez hosszú időn keresztül előfordul, kialakul a GERD, vagy ahogyan köznapi néven ismerjük: a reflux. Az éjszakai tünetekhez később sokféle nappali probléma is társulhat, így például gyomorégés, puffadás, köhögés, rekedtség vagy asztmás panaszok. Előfordul, hogy szívtáji, úgynevezett anginás panaszok hátterében is ez a betegség áll. Legalább ennyire ijesztő, amikor a beteg alvásból arra ébred, hogy nem kap levegőt, a kínzóan hosszúnak tűnő fuldoklás-érzés hatására pánikba esik.
A reflux és az alvászavarok, alvásfüggő légzészavarok közötti szoros összefüggés és egymást kölcsönösen erősítő hatás miatt fontos lenne, hogy legalább a betegek kikérdezése során rákérdezzünk mindkét tünetcsoportra és szükség esetén a kivizsgálás mindkét irányba (alváskivizsgálás ill. gastroenterológiai vizsgálat) elinduljon. A sikeres terápia kulcsa a pontos, korrekt diagnosztika, melynek alapján hatékony oki kezelést lehet végezni – összegzi dr. Vida Zsuzsanna, a Sleepcenter szomnológus főorvosa.
Vegyük komolyan az alvási zavarokat!
Ha az alvási panaszok hátterében a reflux áll, feltétlenül szükséges a gastroenterológus és a szomnológus szakorvos szoros együttműködése – csak ezen az alapon végezhetők el a személyre szabott vizsgálatok és alakítható ki a kezelés. Az első lépés azonban a döntés, hogy nem hagyjuk tovább romlani a problémákat és vissza szeretnénk szerezni korábbi életminőségünket. Az alvásvizsgálatnak természetesnek kellene lennie olyankor, ha valaki hosszabb ideje rosszul alszik, vagy ha megfelelő mennyiségű alvás ellenére napközben fáradt, álmos. Hiszen a megfelelő alvás nemcsak napközbeni teljesítőképességünk, de egészségünk kulcsa is!
Forrás: www.sleepcenter.hu
