Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt!
A sertésinfluenza feltűnése
Az első esetet két hete jelentették Mexikóból, azóta világszerte elterjedt az eddig 103 áldozatot követelő betegség, ami a sertés- és az emberi influenza genetikai állományát társítja. Találtak betegeket az Egyesült Államok több városában, Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban. A legújabb hírek szerint egy New York-i iskolába járó diákok szervezetében is sertésinfluenzát azonosítottak, ezért közegészségügyi vészhelyzetet hirdettek az országban, ami egyelőre csak a raktárkészletek felszabadítását jelenti.
Lezárt város lett Mexikóváros
A világjárvány megelőzése érdekében a hatóságok komoly óvintézkedéseket hoztak: a húszmilliós Mexikóvárost lényegében bezárták, vasárnap nem nyitottak ki a múzeumok, elmaradtak a nyilvános rendezvények, a szentmisét csak tévében lehetett megnézni, az oktatási intézmények májusig zárva maradnak. Csak azok a bárok nyithattak ki, amelyek vállalták, hogy a bejáratnál orvossal vizsgáltatják át a vendégeket. A tokiói nemzetközi repülőtéren hőérzékelős kapukat állítottak fel, hogy a megbetegedett, lázas utasokat már a belépéskor ki lehessen szűrni, de szigorított ellenőrzést vezettek be a Fülöp-szigeteken, Thaiföldön és Hongkongban is.
Pandémia kialakulásának veszélye
Az óvintézkedés oka a világjárványtól való rettegés. Tudósok szerint csak idő kérdése, hogy egy olyan pandémia alakuljon ki, ami a spanyolnáthához hasonlóan emberek millióinak a halálát okozhatja, és ezt a véleményt osztja a WHO is. Az egészségügyi világszervezet hatos fokozatú skáláján a jelenlegi sertésinfluenzára hármas fokozatú riasztást adott ki, amit azonban tovább szigorít, ha az esetek súlyosabbak lesznek. Mindenesetre a jelek aggasztók: eddig több ezren fertőződtek meg az óvintézkedések ellenére is, és az elhunytak nem legyengült szervezetű vagy idős emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek.
Világjárványok a múltban
A Földön viszonylag gyakran üti fel a fejét olyan fertőzés, amiből világjárvány alakul ki. Ilyen volt a pestis, a fekete halál az 1300-as években, ami 20-30 millió európaival, a teljes populáció harmadával végzett hat év alatt, de a legveszélyeztetettebb területeken bőven ötven százalék fölött volt a halálozási arány. A kolera az 1800-as évek elejétől a múlt század közepéig hétszer söpört végig a világon, több tízmillió ember halálát okozva. Az első világháború vége felé jelentkező influenza, a spanyolnátha legalább ötvenmillió emberrel végzett hat hónap alatt: a H1N1-nevű vírus, aminek egy új mutációja a most felbukkant sertésinfluenza, ugyanolyan gyorsan tűnt el, ahogy megjelent.
30 évente világjárvány?
Az utolsó nagyobb influenzajárvány az ötvenes és a hatvanas évek végén jelentkezett, a H2N2 és a H3N2 külön-külön is amerikaiak tízezreivel, világszerte körülbelül egymillió emberrel végzett.
Az elmúlt években a H5N1 nevű vírus, a köznapian madárinfluenzának nevezett kór okozta a legnagyobb ijedtséget, ez viszont a 2003-as első észlelés óta kevesebb mint 260 emberrel végzett. Ami azonban veszélyessé teszi a vírust, az a halálozási arány: a megbetegedettek 61 százaléka esett áldozatul a gyorsan mutálódó betegségnek. A WHO érvényben tartja négyes fokozatú riasztását a H5N1-re, mert a szervezet szerint ha kialakul a vírus emberről emberre terjedő változata, az világméretű katasztrófához, több millió halotthoz vezethet. Márpedig előbb-utóbb valamivel szembe kell néznünk: a tapasztalatok szerint az emberiségnek harmincévente kell megküzdenie az egész világot érintő járvánnyal, és bár az utóbbiak lefolyása enyhébb volt, mint az 1918-as spanyolnátha, a dátum semmiképp sem szerencsés: már negyven éve, hogy nem jelentkezett pusztító megbetegedés.
A madárinfluenza veszélyei
A holland Albert Osterhaus vírusvadász mindenesetre nem túl bizakodó: a szakmával egyetértésben úgy véli, hogy amennyiben létrejön a madárinfluenza, vagy valamely más magas halálozási aránnyal járó betegség emberről-emberre terjedő változata, hónapokon belül harmincmillióan kerülnének kórházba, és negyedükkel végezne a kór - és ez még az optimista forgatókönyv. "A legfőbb bioterrorista maga a természet" - hívta fel Osterhaus a figyelmet arra, hogy nem lehet eleget költeni a kutatásokra. A most felfedezett sertésinfluenzára a jelek szerint a Tamiflu nevű vírusellenes gyógyszer hatékony ellenszer, ami főleg inkább csak szerencsés véletlen. Egy közelmúltban lefolytatott amerikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erre a széles körben alkalmazott vírusellenes szerre a spanyolnátháért felelős H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens, a sertésinfluenza jelenlegi formájában azonban úgy tűnik, a reagáló két százalékba tartozik. A gyors mutálódás miatt viszont egy világméretű járvány kialakulásakor aligha lenne képes védelmet nyújtani a Tamiflu, aminek az alapanyaga, az oseltamivir, a hagyományos influenzák esetén is csak a lefolyás felgyorsítására képes. Bár több mint 230 ezer szintetikus vegyület átvizsgálása után az amerikai kutatók találtak egyetlen olyan molekulát, ami meg tudná akadályozni még a H5N1 szaporodását is, a szakemberek szerint legalább nyolc év kellene az új antivirális szer kifejlesztésére.
Azt se tudjuk, micsoda?
A vírusfertőzések gyógyítása viszont meglehetősen ingoványos terület, hiszen még az sem egyértelmű, hogy élő, vagy élettelen dolog ellen kell-e harcolni. A vírusok ugyanis a gazdatestről leválasztva nem képesek a mozgásra, az anyagcserére, életjelenségeiket csak parazitaként produkálnak. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. Mivel rendkívül primitív jelenségről van szó, a hagyományos módszerekkel nem is lehet harcolni ellenük: a vírus képtelen tápanyagot felvenni a környezetéből, ezért a megszokott gyógyszerek szervezetbe juttatása nem járhat a kívánt hatással. Ettől függetlenül mégis érdemes antibiotikumokkal kezelni a fertőzöttet, hiszen gyakran nem a vírus végez a szervezettel, hanem a nyomában érkező baktériumok, vagyis a szövődmények. Manapság azonban már léteznek olyan antivirális szerek, amik szelektíven fejtik ki hatásukat, ezért csak a fertőzött sejtet pusztítják el. A megbetegedések többségében azonban az immunrendszerre vár a feladat, hogy legyőzze a vírust, ami a legtöbb esetben képes is erre: ha a szervezet megfejti, hogy miben különböznek a fertőzött és az egészséges sejtek, már el tudja pusztítani a betolakodót.
Milyen vírus ez valójában?
Mindenesetre a korábban az ÁNTSZ-t, mostanában a magyar Pandémia Prevenciós Bizottságot vezető Bujdosó László vasárnap bejelentette, hogy a hazai laborok amilyen gyorsan tudják, megvizsgálják a sertésinfluenzával fertőzött mintákat, és ha szükséges, megkezdik a védőoltás fejlesztését, gyártását. Bujdosó szerint a mostani esetben az az aggasztó, hogy nyáron ütötte fel a fejét, márpedig melegben csak lokálisan felbukkanó influenzára volt eddig példa. Éppen ezért Bujdosó szerint most még az sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, hogy valóban influenzavírusról van szó.
Pandémiára (világjárvány) számíthatunk?
Magyarország mindenesetre már a madárinfluenza-pánik idején kidolgozta pandémiás válságtervét. Eszerint ha a vírus emberről embere is terjedő változata kisebb-nagyobb gócokban megbetegedéseket okoz, felmérik a gyógyszerkészleteket, és megkezdik a beutazók szűrését a határokon és karanténokat állítanak fel. Ha a helyzet súlyosbodik, végső esetben a karhatalmat is bevethetik.
Márpedig a most terjedő, mutálódott H1N1 a WHO szerint alkalmas lehet arra, hogy abból egy pandémia alakuljon ki, hiszen képes emberről emberre terjedni, ezért szigorúbb ellenőrzésre kérik az országokat.
Hirdessen cukorbeteg portálunkon! Kedvező ár, nagy látogatottság! Tekintse meg médiaajánlatunkat itt
Forrás: index.hu
