A játék lényege
A játék az egész állatvilágban megfigyelhető tevékenység. Születés után a világ megismerését és a tanulási folyamatokat segíti elő, az ember számára emellett alapvető örömforrás, szórakozás, kikapcsolódás, amely nem kizárólag a gyermekkorra korlátozódik, egész életünkön át, az élet szinte minden területén jelen lehet. Noha változatainak száma végtelen, minden esetben az izgalom (a nyeréshez vezető út) és az öröm (a nyerés) lehetőségét hordozza magában a résztvevők számára.
A játékszenvedély kezdete
Olyannyira, hogy az emberek 99 százaléka életében legalább egyszer kipróbálja a szerencsejátékot. Van, aki megelégszik ennyivel, és van, aki többet nem tud kiszállni belőle. Amerikai vizsgálatok azt mutatják, hogy kóros játékszenvedély a lakosság 1-1,5 százalékánál alakul ki, ami Magyarországon körülbelül százezer rendszeresen kockáztatót jelenthet, ám olyan statisztikák is vannak, amelyek szerint 2-3 százalékot érint a beteges szenvedély. A játékszenvedélyek az impulzuskontroll-zavarok (késztetéseknek, csábításoknak való ellenállás képtelensége) közé tartoznak. A játék célja a győzelem, a siker iránti vágy, illetve a napi – sokszor nyomasztó – valóságból való kiszakadás.
A férfiak és a játékszenvedély
A szenvedélyes játékosok többsége – az alkohol- és a drogfüggőséghez hasonlóan – férfi. „Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a férfiak jóval teljesítményorientáltabbak, mint a nők, ráadásul a kudarc- és stressztűrő képességük is alacsonyabb” – árulta el Bolgár Judit pszichológus, egyetemi tanár.
A játékszenvedély és a társaság
Nem véletlenül említjük a játékszenvedélyt egy kalap alatt az alkohollal és a droggal, hiszen ennek is a hétköznapokból való menekülés a lényege. „Nagyobb problémát jelent, hogy a szenvedélybeteg nem akar megszabadulni a játéktól, mivel az élvezeti értéke mellett nincs súlyos egészségkárosító hatása. A drog, az alkohol vagy éppen a dohányzás esetében a romló egészsége miatt kap egyfajta fenyegető jelet az illető, amelynek következményeként beindul valami az én-védő mechanizmusában. Ennek során dől el, hogy a pillanatnyi élvezet vágya, vagy a hosszú távú gondolkodás kerekedik-e felül. Ám amellett, hogy nincs fiziológiai következménye – csak erkölcsi és morális leépülés –, a pozitív kicsengése annál inkább érezhető. A szerencsejáték társaságot biztosít – nézzük csak a lóversenyt, vagy a kártyajátékokat, de az egymás mellett sorakozó játékgépek is megteremtik a maguk miliőjét. Persze a többi szenvedélybetegség is kötődhet szociális környezethez, de tudjuk: a drogos végül magányosan hal meg” – magyarázza Bolgár Judit.
A játékszenvedély és az örömszerzés
Az emberek többségénél a szerencsejáték csupán szórakozást jelent, izgalmat, újdonságot, örömérzést, és nem folyik bele a mindennapjaikba. Ám aki a konfliktusai elől a játékba menekül, feszültségoldásra használja azt, bekerül egy ördögi körbe, mert a problémáit nem megoldja, hanem újabbakkal tetézi. Végül ez az út vezet a függőséghez. A beteg tartósan és ismétlődően hibásan viszonyul a szerencsejáték kihívásához, gondolkodását és életvitelét teljesen kitölti új szenvedélye, illetve az ehhez szükséges pénz – a legtöbb esetben kölcsönből, illegális tevékenységből történő – előteremtése. Életcéljai elpárolognak, munkája és családi élete romokban hever, egzisztenciálisan csődhelyzetbe kerül. Ilyenkor nem ritka az a végső játék (last game), mint rejtett öngyilkossági késztetés.
