A terhességi cukoirbetegséghez fűződő károsodások a következő tényekből vezethetők le:
a. Károsodik a lepény, mert az inzulin hiány hatására sejtjei károsodnak, un. lepényelégtelenség lép fel, romlik a magzat oxygén és tápanyag ellátása. A legsúlyosabb esetben oxygénhiány lép fel és a magzat méhen belül elhalhat.
b. A cukor (energia) túlkínálat következtében a magzat „hízik”, létre jön a cukorbetegek „nagy magzata” jellegzetes képe. Ez a súlygyarapodás elsősorban a hasi szerveket érinti (nagy máj, lép) és a zsírfelszaporodás mellett főleg víz felszaporodás (orvosi szóval ödéma) lép fel. Az ödéma zavarja a szervek működését is. A nagyobb tömegű (súlyú) magzatnak több oxygénre lenne szüksége, de a lepényelégtelenség miatt erre nincs mód.
c. A magzat hasnyálmirigye „megszokja” a cukortúlkínálatot és jelentős inzulin túltermelés jön létre. Ha a lepény egyre rosszabb működése miatt a cukorbevitel is csökken, akkor a magzatban hirtelen leeshet a vércukor szint, a magzat agya hirtelen nem kap elég cukrot, károsodhat, vagy a magzat méhen belül meg is halhat.
Mint látjuk az a. – b. – c. pontban leírtak egymással összefüggésben okoznak magzati károsodást.
d. A nagy magzat sérülékenyebb, szülés alatt könnyebben éri károsodás, ennek megelőzésére gyakrabban kell császármetszést végezni.
e. A szülés után a magzatot a vércukor szint gyors csökkenése veszélyezteti: a cukortúlkínálat megszűnése miatt a magzati inzulin túltermelés eltünteti a vérből a cukrot, súlyos agyi károsodás jöhet létre. A vizenyős magzati szervek működése hibás. Mivel a véralvadási faktorokat a máj termeli, ennek hibás működése esetén véralvadási zavar, legsúlyosabb formájában agyvérzés jöhet létre. A szív hibás működése következtében a magzat nehezen tud a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni.
f. A jelentős tárolt víz kiürülése miatt a szülés utáni súlyveszteség a szokásosnál lényegesen nagyobb lehet, de ennek következtében a vér besűrűsödik és mind a szívre, mind a májra fokozott munkát ró.
Ezek a legfontosabb és legveszélyesebb dolgok, melyek a cukorbeteg anya magzatát veszélyeztetik. Súlyosságuk a vércukorszinttel függenek össze. Minél korábban ismerik fel és kezdik kezelni az anya betegségét (ismert cukorbeteget már a terhesség előtt) annál kevésbé lépnek fel ezek a szövődmények. Az inzulin felfedezése előtt az anyák egyharmada és a magzatok 80%-a nem élte túl a terhességet, ma, megfelelő szűrés és hozzáértő kezelés mellett az egészségesen születés esélye azonos a nem betegek esélyeivel!
Mindezek miatt logikusnak látszik, hogy a terhességi cukorbetegséget időben fel kell ismerni, szűrni kell.
