Nyugatról keletre terjed az ez évi influenza világjárvány. Nálunk január első hetétől beszélhetünk járványról, ebben az időszakban ugyanis megduplázódott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók száma az előző héthez képest.
Nyugat-Európában a megbetegedésekért felelős két törzs a 2009-es influenza A(H1N1) vírus, valamint az influenza B vírus. Különösen az előbbi előfordulása a gyakori: 25 ország adatai alapján a laboratóriumban vizsgált vírustörzsek (2959 eset) 95,6 százaléka A(H1N1) volt.
Itthon a laboratóriumi vizsgálatok eddig kizárólag csak A(H1N1) vírus jelenlétét igazolták, A(H3N2) és B vírusok nem fordultak elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a vírusok ne lehetnének jelen, hiszen a betegek csekély hányada jut csak el laboratóriumi vizsgálatra.
A leghatékonyabb védekezés az oltás
A vitaminoknál és az óvatosságnál nagyobb garanciát jelent a védőoltás. A fertőzés a csecsemők, kisgyermekek, a 60 év feletti idősek, a krónikus betegek, valamint a közösségben élők és dolgozók, diákotthonok lakói, egészségügyi dolgozók, pedagógusok, a szoptató anyák és az influenzaszezon idejét megelőzően családalapítást tervező nők számára fokozottan veszélyes, így számukra javasolt az oltás.
Idén még a kockázati csoportba tartozók számára biztosított térítésmentes oltás is bőven áll rendelkezésre a legtöbb háziorvosnál, érdemes kérni - javasolja az ÁNTSZ.
"Aki tavaly kapott oltást, annak a védettsége egy hét alatt alakul ki. Aki tavaly nem kapott oltást, annak két hét kell a védettség kialakulásához. Aki terhes, azt akkor is be kell oltani, ha előző évben oltották, mert az újszülött védettsége csak a terhesség alatti oltástól alakul ki" - mondja Berencsi György virológus, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.
A védőoltás ellenjavallt, ha valaki lázas, vagy túlérzékeny a vakcina előállítása során alkalmazott tojásfehérjére vagy a tartósítószerként használt thimerosalra.
A védőoltások hatékonysága függ immunrendszerünk állapotától
A védőoltás hatékonysága átlagosan 85-90 százalékos, elsősorban az életkortól és a immunrendszer állapotától függ. A gyermekek és a fiatal felnőttek nagy mennyiségű ellenanyagot termelnek, míg idősebb korban, valamint idült betegségekben gyengébb az immunválasz.
A tavalyi oltás nem nyújt teljes körű védelmet
Mivel a világban jelenleg nem kizárólag az A(H1N1) vírus okoz járványos fertőzést, azoknak is érdemes beoltatni magukat, akik tavaly már kaptak az újinfluenzát okozó vírus elleni oltást. A jelenleg itthon elérhető, Fluval AB elnevezésű vakcina a már említett vírus mellett védelmet nyújt az A(H3N2) és az influenza B vírus ellen is.
Általános védekezés az influenza ellen
Ügyeljünk a réteges öltözködésre és a helyes táplálkozásra
Az általános védekezés legfontosabb elemei a téli időszakban a réteges ruházat, a meleg lábbeli, sapka, sál és kesztyű viselete. Fontos az immunrendszer hatékony működésének elősegítése helyes táplálkozással, többek között elegendő vitamin és fehérje bevitelével.
Szellőztessünk rendszeresen, kerüljük a zsúfolt, zárt tereket
Kerülni kell a zsúfolt, zárt tereket, ahol nagyobb a fertőzés átadásának valószínűsége. Az influenza cseppfertőzéssel terjed: az influenzás beteg köhögéssel és tüsszentéssel néhány méteres körzetben a fertőzéshez elegendő mennyiségű vírust ürít, bár ezek a külső környezetben hamar elpusztulnak. Emiatt nem szükséges fertőtleníteni a levegőt vagy a belső felületeket, a csíraszám csökkentéséhez elegendő a rendszeres szellőztetés is.
Mossunk többször kezet - a fertőzés piszkos kéz útján is terjed
Kisgyermekek esetében a fertőzéshez kevesebb számú csíra is elegendő és egyes kutatók szerint a fertőzés piszkos kéz útján is terjedhet. Ezért fontos, hogy rendszeresen - különösen étkezés előtt - szappannal, meleg vízzel, legalább 20 másodpercig mossunk kezet. Ennek jelentősége a kisgyermekeknél nagyobb.
Ne a kezünkbe tüsszentsünk!
Lehetőleg ne textilzsebkendőbe vagy a kezünkbe tüsszentsünk: használjunk papírzsebkendőt, amelyet ezt követően a szemetesbe dobunk.
Magas lázzal kezdődik a betegség
Ha mégis megfertőződünk, akkor az influenza 2-3 nap lappangás után, hirtelen kezdődik, legtöbbször 39-41 fokos lázzal, erős torok- és fejfájással, ízületi- és végtagfájdalommal, valamint általános gyengeséggel.
A "náthás" tünetek, például az orrfolyás, az orrdugulás vagy a hörghurut más vírusfertőzésre utalnak és nem jellemzőek az influenzára. A betegség gyorsan, általában 5-7 nap alatt lezajlik, azonban a gyengeség, a fáradékonyság és a mérsékelten száraz köhögés ennél tovább is fennmaradhat.
Már az influenza gyanúja esetén is érdemes orvoshoz fordulni, hiszen a későbbi szövődmények rendkívül komolyak lehetnek, az idősebb embereknek pedig akár az életét is veszélyeztethetik.
Az első lázas napon segítenek egyes gyógyszerek
A szövődménymentes influenza 1-4, maximum 7 napig tart, kezelése tüneti. Ez főként ágynyugalmat és lázcsillapítást jelent, megfelelő folyadékpótlással. A magas lázat (felnőtteknél 39, gyerekeknél 38,5 fok felett) feltétlenül csökkenteni kell, mert még rövid ideig tartó magas láz esetén is súlyosan károsodhatnak belső szerveink. A lázcsillapítás hagyományosan bevált módja a hideg vizes, minél nagyobb testfelületen alkalmazott borogatás vagy a lázzal megegyező hőmérsékletről fokozatosan hűtött fürdő, valamint a korszerű lázcsillapító gyógyszerek.
Az influenza gyógykezelésére a leghatékonyabbak az ún. neuraminidáz-gátlók. Ezek azonban csak akkor hatásosak, ha a beteg aznap elkezdi szedni, amikor felmegy a láza. Ha egy nap késéssel kezdi csak szedni, már csak fele olyan hatásos, a harmadik napon kezdve pedig már csak 10 százalék a hatékonyság. Ezért jó lenne, ha minden háztartásban lenne otthon egy kúrára való adag, és ha valakinek felmegy a láza az influenzajárvány alatt, azonnal el tudná kezdeni a szedését. Ilyen gyógyszert azonban sajnos csak receptre lehet kapni, és 5000 Ft körül van az ára. Ha nincs otthon a gyógyszer, akkor érdemes valamelyik, még nem beteg családtagot elküldeni felíratni, hogy a rendelőben a beteg ne fertőzze össze az orvos többi betegét" - tanácsolja Berencsi György.
Az antibiotikumok az influenzavírusok ellen hatástalanok, ezekkel csak a különféle szövődmények fellépésekor javasolt - kizárólag orvosi utasításra - kiegészíteni a kezelést.
Az influenza leggyakoribb szövődményei a felső légúti fertőzések
Az influenzavírus által gyengített immunrendszert kihasználó baktériumok felülfertőzhetik a légző szervrendszert, így középfül-, arcüreg-, légcső-, hörgő- vagy tüdőgyulladást okozhatnak.
A halálesetek túlnyomó többségéért felelős szövődmények főként a legyengült védekezőképességű embereket, a csecsemőket, terheseket, időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket fenyegetik.
A nem légzőszervi szövődmények (agyhártya-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás) ritkábban, a lábadozási időszakban alakulnak ki. A májelégtelenséggel és agyvelőgyulladással járó Reye-szindróma főként gyermekeknél jelentkezik, a betegség halálozási aránya 25-40 százalék. Kialakulásában az aszpirinnak tulajdonítanak jelentőséget, így a 16 évnél fiatalabb influenzás betegek kezelése során aszpirin kizárólag orvosi felügyelet mellett adható.
Az anyatej védi a babát
Az anyatej steril körülmények között tárolódik az anya szervezetében, így a szoptatás ideje alatt kell a legkevésbé tartanunk a csecsemő különböző fertőzéses megbetegedéseitől. Egy 6-12 hónapos csecsemőnek minimum napi 5-8 deciliter anyatejre van szüksége az egészséges fejlődéshez, és ahhoz, hogy a szervezete kellően ellenálló legyen a betegségekkel szemben. Amennyiben az anyatejes táplálásra nincs mód, úgy 1 éves kor alatt kapjon immunerősítő tápszert a pici - tanácsolják a gyermekorvosok.
Forrás: Origo
