A cukorbeteg diéta főbb szempontjai
4. Az egyes étkezések szénhidráttartalma
Általános szabályként kell elfogadnunk, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek oka inzulinnal kezelt cukorbetegek esetében az, hogy ha a folyamatos inzulinhatást nem ellensúlyozzák gyakran ismétlődő szénhidrátbevitellel, a vércukorszint leesése, hipoglikémia következhet be. Inzulin nélkül kezelt cukorbetegeknél pedig azért szükséges az étkezésenkénti szénhidrátbevitel, mert a hasnyálmirigy inzulin-elválasztását elsősorban a szénhidrátokból felszabaduló szőlőcukor fokozza. Ne felejtkezzünk el arról sem, hogy a vércukorcsökkentő szulfanilurea tabletták - elsősorban Gilemal - szedése esetén is felléphet hipoglikémia ritka, vagy esetenként szénhidrátot nem tartalmazó étkezéseknél.
Hogy kinek, mikor, mennyi szénhidrátot kell elfogyasztania, több tényező függvénye. Ezek egyike az az élettani tény, hogy a szervezet úgynevezett inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: legalacsonyabb reggel és késő délután, legmagasabb délben és éjjel. Ezzel magyarázható, hogy ha például reggel és délben azonos mennyiségű szénhidrátot fogyaszt a cukorbeteg, az reggel közel kétszeres mértékű vércukor-emelkedést idézhet elő. Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot tanácsos fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. Hogy mégis mennyit, arra közelítő választ kívánok adni a 3. táblázatban, melyben a különböző energiatartalmú étrendek esetén javasolt napi összes szénhidrát-mennyiséget osztom 5, illetve 6 adagra.
A napi szénhidrátbevitel elosztása különböző energiatartalmú diétáknál napi 5 (6) étkezés esetén
4200 kJ 5900 kJ 7600 kJ
(1000 kcal) (1400 kcal) (1800 kcal)
| Reggeli | 25 g | | 40 g |
| Tízórai | 15 g | 20 g | 25 g |
| Ebéd | 40 g | 55 g | 60 g |
| Uzsonna | 15 g | 20 g | 25 g |
| Vacsora | 30 g | 45 g | 50 g |
| Utóvacsora | 25 g |
