Diétás tanácsok cukorbetegeknek - mit egyen a cukorbeteg
Ismerkedjünk meg a tápanyagokkal a cukorbeteg szemszögéből!
Szénhidrátok:
Energiát adó tápanyagok. 1g szénhidrátból a szervezetben 4 kcal energia keletkezik. A táplálékban előforduló szénhidrátok főbb típusai:
Cukrok:
Szőlőcukor ( glukóz) mely a gyümölcsökben, mézben található, de a répacukor egyik alkotórésze is, gyümölcscukor (fruktóz) mely főként gyümölcsökben található, egyúttal a répacukor másik alkotóeleme, tejcukor (laktóz), mely szőlőcukrot is tartalmaz és a tejtermékekben fordul elő, végül a malátacukor (maltóz), mely kizárólag szőlőcukorra bomlik le és a sörben, valamint a malátakávéban fordul elő.
Összetett szénhidrátok:
Keményítő, mely teljes egészében szőlőcukorra bomlik le az emésztőrendszerben, és a búzalisztben ( kenyérben, pékárúban, tésztafélékben) a burgonyában, rizsben, kukoricában, szójában, hüvelyesekben, kisebb mértékben a zöldségekben, salátákban található.
Az emberi szervezet számára nem emészthető szénhidrát a legtöbb növényi rost, mint a cellulóz (korpában vagy a pektin gyümölcsökben).
Táplálkozásunk szegény növényi rostokban ezért ezek bevitelének növelése feltétlenül kívánatos.
A növényi eredetű élelmiszerek több-kevesebb mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot valamilyen formában. Az élelmiszerek, ételek vércukorszint emelő hatása attól függ, hogy mennyi emészthető (hasznosuló) szénhidrát van bennük. Eszerint három csoportba oszthatjuk a szénhidráttartalmú élelmiszereket: kerülendők, mérve fogyasztandók, szabadon fogyasztandók.
- Kerülni ajánlatos azokat amelyek gyorsan és nagymértékben emelik a vércukorszintet: szőlőcukor, répacukor, malátacukor, méz, minden cukrozott üdítőital, cukorkák, bonbonok, keserű csokoládék, befőttek, dzsemek, a gyümölcsök közül a szőlő, illetve valamennyi aszalt gyümölcs
- Mérni és számolni kell azokat, melyek jelentős mennyiségű jól hasznosítható szénhidrátot tartalmaznak. Ezek: lisztes árúk, fehér, félfehér és barna kenyér, zsemle ,kifli, száraztészta, rizs, búzadara, zsemlemorzsa, sós korpás diabetikus kekszek, natúr gabonapelyhek, müzli, burgonya, sárgarépa, kukorica, zöldborsó, sütőtök, hüvelyesek, tej, joghurt, kefir, gyümölcsök, cukrozatlan gyümölcslevek. A tésztafélék között vannak a vércukrot jobban (nudli, galuska, kocka, metélt tészták) és kevésbé (spagetti, makaróni) emelő tészták. A kenyérfélék közül csupán a teljes kiőrlésű lisztből készült, szinte fekete korpás kenyereknek kisebb a vércukoremelő hatása. A tejszínes fagylaltok és a tejcsokoládé a vércukrot közepesen emelő élelmiszerek közé tartoznak. Igen lassan és elnyújtva emelik a vércukrot a szárazhüvelyesek (bab, borsó, lencse) melyeket ezért is célszerű beiktatni az étrendbe.
- Számolás nélkül fogyaszthatjuk azon szénhidráttartalmú élelmiszereket, melyek nem okoznak számottevő vércukor- emelkedést, azaz nyugodtan ehet belőle annyit mint bárki más. Ilyen a legtöbb zöldség, különösen a leveles zöldségfélék (saláta, káposztafélék, paraj, sóska) továbbá zöldbab, zöldpaprika, retek, karfiol, karalábé, uborka, paradicsom, brokkoli, petrezselyem gyökér, spárga, zeller.
A szénhidrátot tartalmazó étel vércukorszint emelő hatása a benne levő szénhidrát mennyiségében és összetételén kívül számos egyéb tényezőtől is függ. Így pl. az étel halmazállapotától (folyadékok erőteljesebben emelik a vércukorszintet) a konyhatechnikai feldolgozottság fokától, pl. a reszelt alma, a pürésített burgonya gyorsabban emeli a vércukrot. Az ételek fehérje illetve zsírtartalma is messzemenően befolyásolja (mérsékli) azok vércukor emelő hatását.
Ha inzulinnal kezelt cukorbetegről van szó, akkor a vércukorszint nagyobb ingadozásainak elkerülése végett arra biztatjuk Önt, hogy ellenőrizze méréssel az étkezés előtti és étkezés utáni vércukorszintjét azért hogy az elfogyasztott élelmiszerek vércukorszint emelő hatásával tisztában legyen.
